Az eddig ismert egyik legkisebb, „pehelysúlyú” bolygót fedezték fel a Naprendszeren kívül

A GJ 367 b jelű bolygó egy kis tömegű kőzetplanéta, átmérője pedig a Föld átmérőjének 72 százaléka. A tudósok szerint ez a ma ismert közel ötezer exobolygó közül az egyik legkisebb tömegű.

A felfedezést a Német Űrkutató Központ (DLR) Bolygókutató Intézete irányítása alatt egy nemzetközi kutatócsoport tette. Az intézet munkatársa, a kutatást vezető Csizmadia Szilárd szerint nagy sűrűsége miatt feltételezhető, hogy a bolygó vasból álló belső maggal rendelkezik. Becsléseik szerint a bolygó 86 százaléka lehet vas.

A GJ 367 b a Földtől 31 fényévnyi távolságra van, 7,7 óra alatt kerüli meg anyacsillagát, a GJ 367 nevű vörös törpét, mely nagyjából fele akkora, mint a Nap, emellett jóval hűvösebb és kevésbé fényes.

Úgy tűnik, több hasonlóságot mutat a bolygó a Merkúrral. A Földnél kisebb méretű kőzetbolygók közé tartozik, felfedezése egy lépéssel közelebb vihet a „második Föld” megtalálásához – véli Kristine Lam, a DLR vezető szakembere.

A bolygó azonban semmiképpen sem lehet második Föld, mivel nagyon nagy mértékű sugárzásnak van kitéve, 500-szor erősebbnek, mint a Föld – fejtette ki Csizmadia. A GJ 367 b felszíni hőmérséklete azon az oldalon, mely állandóan csillaga felé fordul, elérheti az 1500 Celsius-fokot – ezen a hőmérsékleten minden kőzet és fém megolvad.

A tudósok eredményeikről a Science című tudományos lapban számoltak be.

Az exobolygók felfedezése azért kiemelt jelentőségű a kutatók számára, mivel ezeken elképzelhető az élet. A GJ 367 b felfedezéséhez használt módszer segíthet a megfelelő jelöltek feltárásában.

Mintegy negyed évszázaddal az első exobolygó felfedezése után a tudósok egyre precízebben tudják megállapítani az égitestek jellemzőit, ezáltal több információt szereznek különböző változataikról.

„A gázóriásokkal ellentétben a Földhöz hasonlatos sziklás világok jóval mérsékeltebb hőmérsékletűek és fontos összetevőket tartalmaznak, például folyékony vizet és oxigént. Bár nem minden kőzetbolygó élhető, a kisebb égitestek keresése és típusuk meghatározása segíthet megérteni, hogyan alakultak ki, mi tesz élhetővé egy bolygót és segít megállapítani, vajon egyedülálló-e a Naprendszer” – fejtette ki Lam.