A dinoszauruszokat is bekebelezte az őskori hüllő

A 79 millió évvel ezelőtt élt alligátorszerű óriáshüllő, a Deinosuchus testhossza elérte a 9 métert - olvasható a LiveScience (http://livescience.com) tudományos hírportálon.
A jelek szerint az alligátor különösen kedvelte a mai Georgia állam területét, és bár felfalt mindent, ami az útjába került, a tengeri teknősökkel, sőt a vele azonos méretű dinoszauruszokkal is megbirkózott.
A kutatócsoport David Schwimmer paleontológussal az élen különböző dinoszaurusz- és tengeri teknősmaradványokat vizsgált, miként az alligátor fogait és fosszílizálódott ürülékét is.
Az őskori hüllő fogai, bár igen kemény az anyaguk, mind kicsorbultak, ami arra utal, hogy igen durva táplálékon élt. Sok olyan dinoszauruszcsontot is találtak, amelyeken a Deinosuchus harapásnyomait fedezték fel. Ilyen például egy kacsacsőrű dinoszaurusz farkcsontja, amelyre az Egyesült Államok nyugati részén bukkantak, vagy egy kis növényevő dinoszaurusz lábcsontja, amelyet New Jersey múzeumában őriznek.
"A lábcsontot olyannyira megrágták, hogy teljesen eltorzult. Leginkább egy kutya játékára hasonlít, amelyet igen keményen megdolgozott az eb" - magyarázta Schwimmer.
Hasonló harapásnyomokat fedeztek fel a tengeri teknősök páncélján is.
A Deinosuchus fosszílizált ürüléket is összegyűjtötték: a koprolitdarabok 15 centiméter hosszúak és 5-7,6 centiméter átmérőjűek voltak. "Ilyesfajta méretű koprolitokat feltételezünk egy ekkora állat esetében" - jegyezte meg a paleontológus.
A megkövesedett ürülékben nem találtak csontmaradványokat, amelyek elvárhatóak lennének, ha egy állat dinoszauruszcsontokat rág meg. "Ez azért van, mert a krokodilok emésztőrendszere igen erős savakat termel, amelyekben feloldódnak a csontok" - mondta a tudós.
A koprolitokban viszont nagyon sok volt a homokszemcse és kagylódarabka. Ez arra utal, hogy a krétakori alligátor a sekély vizekben élt, valószínűleg a folyótorkolat közelében, ahol kedvére vadászhatott tengeri teknősökre.