Merkel a koronavírus-helyzet romlását várja az őszi és téli hónapokban

Hangsúlyozta: a világnak valószínűleg meg kell tanulnia tartósan együtt élni a koronavírussal, ezért nagyobb óvatosságra van szükség.

A német kormányfő aláhúzta: a berlini kormánynak az a célja, hogy a pandémia ellenére megőrizze a munkahelyeket, és a lehetőségekhez mérten lendületben tartsa a gazdaságot. Emellett nélkülözhetetlen, hogy biztosítsák az oktatást a gyermekek számára, akik nem válhatnak a világjárvány veszteseivé.

„Az iskola senkit sem hagyhat lemaradni” – nyomatékosította Merkel.

A kancellár kiemelte: nagy szükség van a társadalmi szolidaritás fenntartására, mert a járvány érzékenyebben érinti többek között az időseket, az alacsony jövedelmű családokat, az álláskeresőket és a művészeket. Merkel egyúttal megköszönte a németek eddig tanúsított „értelmes, felelősségteljes és emberséges” magatartását, amelynek segítségével elkerülhetővé vált, hogy Németországban - több más uniós országhoz hasonlóan – megugorjon a halálesetek száma.

Elégedetten nyilatkozott a kormány eddigi munkájáról, és úgy vélte, Berlin nem követett el nagy hibát a járvány kezelése során.

Németország tovább fokozza éghajlatvédelmi erőfeszítéseit a következő években – folytatta Merkel.

Megjegyezte: támogatja, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, azaz tagjai hagyjanak fel az üvegházhatású gázok kibocsátásával.

A kancellár szerint ezt a kibocsátás megadóztatásával kell elérni, mert szerinte az árak emelkedése a változás egyik legnagyobb mozgatója.

A nemzetközi sajtó számára összehívott tájékoztatón az is kiderült, hogy a német vezető úgy véli: a klímaváltozás és a koronavírus-járvány között több az összefüggés, mint azt elsőre gondolnánk.

Mindkét kihívás életveszélyes, és mindkettő a fenntartható életforma kialakítására ösztönöz minket - mutatott rá.

Merkel arról is beszélt, hogy a jelenlegi feszültségek ellenére fontos, hogy ne szakadjon meg a párbeszéd Moszkvával. Rámutatott, hogy Oroszország megkerülhetetlen szereplő a nemzetközi színtéren.

Oroszország és Németország között a fehérorosz belpolitikai válság és Alekszej Navalnij kormánykritikus orosz aktivista feltételezett megmérgezése miatt feszült a helyzet. Navalnijt egy berlini kórházban kezelik. Merkel ügyének maradéktalan felderítésére szólított fel.

A kancellár egyúttal reményét fejezte ki, hogy nem telepítenek orosz csapatokat Fehéroroszországba, és a helyiek külföldi beavatkozás nélkül dönthetnek sorsukról.

Fehéroroszországban két hete folyamatosak a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka elnök elleni tüntetések. A tiltakozók az elnökválasztás eredményének meghamisításával vádolják Lukasenkát.

Merkel párbeszédet szorgalmazott Athén és Ankara között a Földközi-tenger keleti medencéjében található földgázmezők miatt kiélesedett tengerjogi vita elsimítására.

Az Európai Uniónak komolyan kell vennie az athéni kormány érveit, és támogatnia kell Görögországot azokban a kérdésekben, amelyekben a helyi kabinetnek igaza van – hangsúlyozta. Egyúttal kiemelte: a legfontosabb, hogy ne fokozódjon tovább a feszültség a két szomszédos ország között, amelyek mindegyike a NATO tagja.

Az elmúlt években hatalmas földgázmezőkre bukkantak a Földközi-tenger keleti medencéjében, amely a tengeri határok körüli vitákkal párosulva a feszültség kiéleződéséhez vezetett Görögország és Ciprus, illetve Törökország között.

A kancellár szerint a következő hetekben döntő szakaszukba érkeznek a tárgyalások az Európai Unióból kilépett Nagy-Britannia és Brüsszel között.

Michel Barnier, az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalója szerdán azt követelte, hogy október végéig üssék nyélbe a megállapodást az EU és Nagy-Britannia között. A Brexit-tárgyalások múlt heti, hetedik fordulója jelentősebb előrelépés nélkül ért véget.

Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett, amely december 31-én jár le. Ez idő alatt a brit kormánynak és az uniónak meg kell állapodnia kétoldalú kapcsolatrendszerük jövőbeni szabályairól.