Külföldi lapkommentárok az orosz vadászgép lelövéséről

A nyugati újságok többnyire egyik fél mellett sem foglalnak állást, és szinte egyhangúlag mérsékletre intenek.  Az orosz Kommerszant szerint ez volt az eddigi legsúlyosabb katonai incidens Moszkva és egy NATO-tagország között Oroszország posztszovjet történelmében. Vlagyimir Putyin orosz elnök a "végletekig kemény volt": arra figyelmeztetett, hogy a történteknek súlyos következményei lesznek a kétoldalú kapcsolatokra nézve, és azzal vádolta Törökországot, hogy együttműködik a Szíria és Irak területén tevékenykedő terroristákkal. A lap úgy értesült, hogy a hadiipari ágazatot irányító bizottság kollégiuma már bekérte az ipari, a közlekedés és távközlési minisztériumoktól, illetve a Roszkoszmosz űrkutatási és Roszatom atomipari hivataltól az információkat az összes közös orosz-török projektről. A lapnak magas beosztású moszkvai kormányilletékesek azt mondták, hogy a válságnak közvetlen hatása lesz a közös üzleti vállalkozásokra, és az első "áldozat" a Déli Áramlat gázvezeték lehet, veszélybe kerülhet továbbá a Roszatom által építendő törökországi atomerőmű terve. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi évben az orosz turisták számára Törökország volt az első számú idegenforgalmi célpont: 3,3 millió orosz utazott oda, és több mint 65 milliárd rubelt költött. Az orosz külügyminisztérium már eltanácsolta az orosz állampolgárokat attól, hogy Törökországba utazzanak, az idegenforgalmi irodák pedig teljesen leállítják a törökországi útjaikat.    Az Izvesztyija című napilap megszólaltat több katonai szakértők, akik azt a véleményt fogalmazzák meg, hogy az orosz katonai gép elleni támadást régóta készítette elő a török hadsereg, a titkosszolgálatok információkat gyűjtöttek az orosz bombázók repülési útvonaláról, és csak várták az alkalmas pillanatot a támadásra. A török hatóságok lépésének nem politikai, hanem gazdasági céljai voltak: az orosz légierő hatékony harca az Iszlám Állam kezén lévő olajfeldolgozó üzemek és "olajkaravánok" ellen ártanak Recep Tayyip Erdogan török elnök és családja érdekeinek. "A legfőbb ok, ami miatt a törökök nyílt provokációra vetemedtek Oroszország ellen az az olcsó olaj, amelyet az IÁ terroristák szállítanak Törökországnak" - írja az Izvesztyija.     A párizsi Le Figaro szerkesztőségi cikkében egyértelműen kijelenti, hogy "Törökország szabotálja a koalíciót", és "diplomáciai tőrdöfést" követett el. "A Francois Hollande által tervezett Iszlám Állam elleni nagy koalíció láthatóan nem tetszik mindenkinek. Komoly léket kapott keddi légi incidenssel. A súlyos összetűzés magában hordja az elmérgesedés kockázatát a konfliktus két kulcsszereplője között, akinek a stratégiai érdekei radikálisan szembeállnak egymással. Ilyen szövetségesekkel Franciaország nem tudja a problémákat megoldani" - állapította meg a konzervatív lap.      A katolikus La Croix szerint "ez az ügy rávilágít arra, hogy a szíriai dosszié egy olyan lőporos hordó, amely minden nemzetközi kapcsolatot veszélyeztet. Franciaország, mint gyakran, most is közvetítő szerepben van. Francois Hollande egymás után találkozik a napokban Barack Obamával és Vlagyimir Putyinnal. Ez hozzájárulhat a nemzetközi megállapodás talajának megalapozásához, de nem lesz elegendő annak megépítéséhez" - írta a katolikus lap.      A Nyugat akkor jár el helyesen, ha az orosz vadászgép lelövése után kialakult helyzetet nem Oroszország elszigetelésére vagy megalázására használja fel, hanem arra, hogy megpróbálja befolyásolni Moszkva cselekedeteit - írta a  Financial Times kommentárrovatában Richard Haas, a Council on Foreign Relations nevű nemzetközi stratégiai kutatóműhely elnöke. Haas szerint ha az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet meggyengítését célzó nemzetközi együttműködés azt jelenti, hogy Oroszországot be kell venni a Francois Hollande francia elnök kezdeményezésére formálódó koalícióba, akkor ezt is vállalni kell. A részvevőknek nem kell mindenben egyetérteniük ahhoz, hogy bizonyos dolgokban egyetértsenek - fogalmazott a szerző.    Haas szerint Oroszország nem szuperhatalom, és ha veszélyezteti is időnként a nyugati érdekeket, azzal foglalkozni kell ugyan, de nem szabad eltúlozni.    Mindemellett Törökország sem az a megbízható NATO-partner, amely valaha volt, a mai Törökország már inkább csak névleg szövetséges. Recep Tayyip Erdogan török államfőre jelentős részben ugyanazok az illiberális hajlamok jellemzők, mint Vlagyimir Putyin orosz elnökre, és Ankara nem osztja az Egyesült Államok és a nyugat közel-keleti célkitűzéseit sem. Aligha mondható el például, hogy a török kormány elsődleges feladatának tekinti az Iszlám Állam elleni fellépést; ehelyett minden tőle telhetőt megtesz a kurdok gyengítésére, akik viszont az Egyesült Államok legszorosabb katonai partnerei az Iszlám Állam elleni harcban - írta Richard Haas.     NATO-ország utoljára több mint 63 évvel ezelőtt lőtt le orosz (pontosabban: szovjet) katonai repülőgépet -  emlékeztetett a történtek kapcsán online kiadásában a The Washington Post.    A lap szerint 1952. november 18-án, a koreai háború vége felé négy amerikai repülőgép-hordozó készült csapást mérni az észak-koreai utánpótlási vonalakra, amikor az elfogott orosz rádiókommunikációból megtudták, hogy felfedezték őket, és vadászrepülők tartanak feléjük.    Az Oriskany repülőgép-hordozóról négy F9F-5 Panther harci gép emelkedett a levegőbe, amelyek közül kettőnek műszaki okokból vissza kellett fordulnia. A két amerikai vadászpilóta hét MiG-15-össel találta magát szembe, amelyek közül Royce Williams hadnagynak négyet sikerült lelőnie.   Különösen veszélyes Putyin és Erdogan egoista külpolitikája címmel jelent meg a Die Presse című osztrák napilap szerdai  vezércikke.  A szerző, Christian Ultsch szerint a gép lelövését gyorsan el kellene felejteni, mivel a gazdasági kapcsolataiban is szorosan összefonódó és egymásra utalt két országban, Törökországban és Oroszországban egyaránt "forrófejű" a kormányzás. A cikkíró szerint az utóbbi időben úgy tűnt, Putyin és Erdogan is túlzottan személyes konfliktusként kezeli a külpolitikai történéseket. Az eset rávilágít arra is, hogy mennyire veszélyes következményei vannak a szíriai háborúnak, amelybe időközben az összes nagyhatalom már belebonyolódott - olvasható a vezércikkben, amely szerint ez egy olyan ügy, amelyből már világháború robbanhat ki.    Az orosz-török ellentét elfogadható tisztázása jelenleg a legkiemeltebb feladat, hiszen enélkül az Iszlám Állam (IÁ) elleni "törékeny" koalíciót újabb konfliktus veszélyezteti - olvasható a Der Standard című osztrák lap internetes oldalán megjelent kommentárban. A történteknek diplomáciai, politikai és legrosszabb esetben katonai következményei is lehetnek - írja a szerző, aki szerint a NATO rendkívüli ülésének összehívása jelzés Oroszország számára, hogy hasonló esetek nem tartoznak a bevett gyakorlatok közé.     A liberális román Adevarul szerint "a nagyszájú külvárosi vagányként" mindenkire ráijesztő Putyint helyretették a törökök. Az orosz elnök számára kiváló alkalmat nyújtott Szíria, hogy Nyugat-Európa megmentőjeként tetszelegjen abban a reményben, hogy elérheti az orosz gazdaságot gúzsba kötő, a Krím elcsatolása miatt elrendelt gazdasági szankciók enyhítését. A szerző szerint azonban most romba dőlt Putyin "interkontinentális tekintélye", mert nem mérte fel, hogy ezúttal saját súlycsoportjába tartozó ellenfelet provokált.    A jobboldali Evenimentul Zilei úgy látja, hogy valójában a "felfuvalkodott" Erdogan sétált bele a moszkvai "sakkmester" csapdájába. A terroristák bombáitól rettegő nyugati polgár ugyanis annyit ért az egészből, hogy a törökök - akik maguk is muzulmánok és bevándorlók százezreit eresztették Európára - most egy olyan orosz gépet lőttek le, amely az Iszlám Államot bombázta. Putyin most az iszlamisták (és amerikai árnyékszövetségesük) áldozataként pózolhat Európa előtt - véli az Evenimentul cikkírója.     Kizárólag török-orosz konfliktusként láttatja a szlovák sajtó az orosz vadászgép lelövését. A pozsonyi Pravda úgy véli: a párizsi merényletek után, amelyek rákényszerítették a nyugati és az orosz politikusokat egy közös stratégiáról való együttgondolkodásra, a mostani incidens hideg zuhanyként jött, ugyanakkor nem volt meglepő tekintve, hogy Szíriában egymástól függetlenül, különböző érdekek mentén túl sokan lövöldöznek a "közös ellenségre". Hozzáteszi: akkor is, ha az incidens bekövetkezte csak idő kérdése volt, nagy szerencséről lehetne beszélni, ha abból Oroszország és a NATO mindössze "diplomáciai tűzijátékok" fénye mellett tudna kifarolni.        Ha létezik olyan katasztrófa forgatókönyv, amely a szíriai háború globális konfliktussá való átváltozásával számol, akkor valami olyan mint a keddi incidens, minden bizonnyal ennek kezdeteként szerepel benne - szögezi le a pozsonyi Sme. A liberális  lap kommentátora megjegyzi: szörnyű még elképzelni is, hogy a törökök esetleg még egy orosz gépet lelőnének és az oroszok válaszcsapásra szánnák el magukat, ezért abban kell bízni, hogy a Putyin által jelzett "tragikus következmények" csupán az orosz-török viszonyra korlátozódnak majd.         Valószínűtlennek tartja az orosz bombázó lelövését követő  nyílt török-orosz konfliktust a W Sieci lengyel konzervatív hetilap hírportáljának nyilatkozó Roman Polko lengyel tábornok.  A lengyel Különleges  Erők legelitebb,  GROM nevű egységének volt parancsnoka úgy vélte: Oroszország "nagyon világos jelzéseket" fog adni amiatt, hogy "hibás döntések áldozatának tartja magát", de "nem megy bele egy kemény véleménycserébe", az ügyet diplomáciai szinten kezelik. A helyzet lehetséges pozitívumaként Polko azt nevezte, hogy Oroszország rákényszerül a szíriai műveleteinek más országokkal való koordinálására.        A törökök akciója az orosz gép ellen nem jellemezhető másként, mint   "derült égből villámcsapás" és ezért arra van szükség, hogy rendkívül körültekintően és objektív módon legyen az ügy kivizsgálva. A "sokkhatás" annál nagyobb, miután az utóbbi időben már megindult egyfajta együttműködés a Nyugat és Oroszország között az Iszlám Állam elleni támadások terén - fejti ki a Právo című cseh napilap.  És mindenki tudja, hogy az Iszlám Államot Oroszország és erős szárazföldi szövetségesei, a szír hadsereg, a libanoni Hizballáh és az íráni katonai alakulatok, segítségével lehet csak legyőzni.    A konzervatív Lidové Noviny jegyzete szerint a tragikus eseménynek pozitív következménye is lehet, mert rákényszerítheti az Iszlám Állam ellen harcoló összes felet, hogy végre komolyan és következetesen egyeztessék katonai akcióikat és tevékenységüket. Szíria jövőjéről pedig a politikai tárgyalásokon kell dönteni - szögezi le az újság.         Bohdan Jaremenko, Ukrajna volt isztambuli főkonzulja a gordon.ua ukrán hírportálnak adott interjújában nem tartotta kizártnak azt, hogy az orosz vadászbombázó berepülésével Moszkva célja a török légvédelem hatékonyságának tesztelése, valamint Ankara politikai álláspontjának kipuhatolása volt. Úgy vélte, hogy a törökök nem támadó szándékkal, hanem önvédelemből döntöttek a gép lelövése mellett, ezért civilizált ország aligha hibáztatja majd a NATO-tag Törökországot. Szavai szerint az incidens bizonyítéka annak, hogy Oroszországgal lehetetlen együttműködni, különösen katonai téren, mert ez az ország mindig saját érdekeit szem előtt tartva cselekszik, nem pedig a partnereivel kötött egyezségek alapján.