Ferenc pápa a háború vadságától megtört békéről beszélt a húsvéti vigílián

Ferenc pápa beszédében a Krisztus sírját elzáró követ ahhoz hasonlította, amely szerinte a mai emberek szívére nehezedik, „megfojtva az életet, eloltva a bizalmat, bezárva bennünket a félelem és keserűség sírjába, elzárva az utat az öröm és a remény felé”.

Az egyházfő „gumifalnak” nevezte azt az egoizmust és közönyt, amelyek miatt nem vagyunk képesek igazságosabb és emberszabásúbb városokat és társadalmat építeni, a „halál köveinek” azt, amikor a béke iránti vágyakozást a gyűlölet kegyetlensége és a háború vadsága töri meg.

„Íme Krisztus húsvétja, íme Isten ereje: az élet győzelme a halál fölött, a fény diadala a sötétségen, a remény újjászületése a kudarc romjai fölött” – mondta Ferenc pápa.

Az egyházfő kezdetben kerekesszékben, majd széken ülve vezette a vigíliát.

A szertartáson több felnőttet a keresztség szentségében részesített: négy olaszt, két koreait, egy japánt és egy albánt.

A húsvéti vigília hagyománya szerint a szertartás a Szent Péter-bazilika előcsarnokából indult, ahol megáldották a tüzet, majd „előkészítették” a húsvéti gyertyát, vagyis keresztet véstek bele, valamint az alfa és az ómega görög betűt, és az idei évszámot. Azt követően a gyertyát meggyújtották.

Papok és hívők a bazilika főhajóján az oltárig haladtak. A hívőkkel teli Szent Péter-bazilika teljes csendben és sötétben volt, csak a jelen levők kezében levő gyertyák világítottak, majd később felkapcsolták a fényeket. Megszólaltak a bazilika harangjai: visszaindultak Rómából a világ templomaiba, amelyek az utóbbi három napban némák voltak.

A Vatikán közlése szerint mintegy hatezren voltak a bazilikában.

Vasárnap délelőtt Ferenc pápa a Szent Péter téren mutatja be az ünnepi misét, majd elmondja húsvéti üzenetét, melyet az Urbi et Orbi áldás követ.