A „rasszista” és „tömeggyilkos” szavakat írta fel valaki Beneš prágai szobrának talapzatára

Az életnagyságú szobor Karel Dvorák alkotása, és a prágai Fővárosi Galéria tulajdona. Michaela Vrchotová, a galéria szóvivője azt mondta, hogy azonnal elrendelik a szobor megtisztítását.

Edvard Beneš szobrát 2005-ben állították fel a cseh külügyminisztérium székhelye, a Cernín palota előtt. Beneš a két világháború közti időszakban, 1918 és 1835 között Csehszlovákia külügyminisztere volt. A szobor korábban a prágai Nemzeti Múzeumban volt, köztérre állítását bajor és szudétanémet politikusok bírálták, és a cseh közvélemény egy része is vitatta.

Policisté řeší případ posprejování podstavce sochy E. Beneše na Loretánském náměstí. Po pachateli trestného činu poškození cizí věci pátráme. #policiepha pic.twitter.com/IED5rBrmj6

— Policie ČR (@PolicieCZ) September 3, 2020

A közelmúltban több prágai szobron is megjelentek különféle jelszavak. Winston Churchill volt brit miniszterelnök szobrára júniusban azt írták fel, hogy „rasszista” és „Black Lives Matter” (A Fekete Életek Számítanak). A felelősséget ezért az Alarm internetes portál szerkesztői vállalták. Indoklásként azt hozták fel, hogy vitát kívántak kezdeményezni Churchill történelmi szerepéről, és ki akarták fejezni szolidaritásukat a feketék egyenjogúságáért küzdő amerikai mozgalommal.

Hasonló támadások érték az utóbbi időben Ivan Konyev szovjet marsall szobrát is, amelyet az érintett prágai kerületi önkormányzat áprilisban eltávolított a helyéről. Konyev volt a parancsnoka azoknak a szovjet csapatoknak, amelyek 1945 májusában felszabadították Prágát. A szobor eltávolítása éles vitákat váltott ki a cseh közvélemény körében, és Oroszország hivatalosan is tiltakozott ellene.

Edvard Beneš (1884–1948) a 20. század legjelentősebb és egyben legvitatottabb politikusai közé tartozik. Általános elismerés övezi, amiért diplomataként nagy érdemei voltak Csehszlovákia megalakulásában (1918), míg a másik oldalon éles bírálatok érik azért, hogy 1945 után hírhedt dekrétumai alapján lettek jogfosztottak a csehszlovákiai németek és a magyarok. A dekrétumok érinthetetlenségét a cseh parlament 2002 áprilisában nyilatkozatban erősítette meg.

„Megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok” azok a jogi és vagyoni viszonyok, amelyek Edvard Beneš volt csehszlovák államfő II. világháború után kiadott dekrétumai alapján keletkeztek – állapította meg az a politikai nyilatkozat, amelyet akkor egyhangúlag fogadott el a cseh képviselőház.