Minden, amit a mai népszavazásról tudni kell

A mai népszavazáson a választók egy szavazólapot kapnak, amelyen a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e azzal, hogy népszavazással vagy a parlament döntésével idő előtt véget lehessen vetni a törvényhozás választási időszakának?” Mivel a referendum valójában arról szól, hogy módosítsák-e az Alkotmányt, vagy sem, a kérdés alatt tételesen ott szerepelnek azok a pontok, amelyekben, egy sikeres népszavazás esetén, módosulna az alaptörvény. Összesen hét pont módosításának a jogi megfogalmazása szerepel a szavazólapon.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy sikeres népszavazás nem jelentené automatikusan az előrehozott választás kiírását, a referendum csak a lehetőségét teremtené meg ennek. Ezen lehetőség szerint egy újabb referendummal vagy a parlament döntésével lehetne a jövőben előrehozott választásokat előmozdítani. Az utóbbihoz 76 képviselői szavazat kellene. Szakértők szerint azonban a választási időszaknak az egyszerű parlamenti többséggel, illetve a népszavazással való lerövidítése jelentős instabilitást hozna a szlovákiai politikai rendszerbe.

Igen, vagy nem?

A mai referendum szavazólapján az „igen”, vagy a „nem” választ kell bekarikázni, hogy érvényes legyen a szavazat. A voksoláshoz érvényes személyi igazolványra van szükség. Aki nem tud az állandó lakhelyén szavazni, az választói igazolványt kérhetett. A karikázás után a szavazólapot borítékba kell tenni, majd azt a szavazóurnába kell dobni. Aki nem megfelelően tölti ki a szavazólapot, újat kérhet a választási bizottságtól, az elsőt pedig az elrontott szavazólapokra kijelölt dobozba kell tennie. Tilos azt kivinni a szavazóhelyiségből, ennek a megsértéséért 33 eurós bírság szabható ki. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától 22 óráig lesznek nyitva. Az olyan egészségkárosodott személyt, aki nem tudja maga kitölteni a szavazólapot, más személy is bekísérheti a szavazófülkébe, hogy az utasításai alapján kitöltse azt. Írástudatlan szavazó szintén igénybe vehet ilyen segítséget. A bizottságnak mindkét személyt fel kell világosítania a szavazás módjáról, illetve arról, hogy mi minősül a választójog akadályozásának vagy a szavazás meghiúsításának. „A szavazólap kitöltésében nem segédkezhet a szavazóbizottság tagja” – figyelmeztetett tájékoztatójában a belügyminisztérium. Ha az egészségkárosodott személy nem tudja beletenni a szavazólapot a borítékba, vagy a borítékot bedobni az urnába, ezt más személy is megteheti helyette, kivéve a választási bizottság tagjait.

Eredménytelenség

A népszavazást a Smer kezdeményezte, és szinte biztosra vehető, hogy eredménytelen lesz. Az országban ugyanis szinte alig zajlik ezzel kapcsolatos kampány, ráadásul az eredményesség feltétele is nagyon szigorú. Ahhoz ugyanis, hogy a referendum érvényes legyen a választásra jogosult polgároknak 50 százaléka plusz egy fő kell, hogy részt vegyen rajta. Ez hozzávetőlegesen 2,2 millió választót jelent. Az érvényességhez továbbá szükséges, hogy a szavazáson résztvevő polgárok fele plusz egy fő „egyirányba” voksoljon, tehát vagy az igent, vagy a nemet jelölje be. A népszavazás lebonyolítása az adófizetőknek 9–10 millió eurójába kerülhet. Ezzel együtt az is igaz, hogy miután a parlament decemberben megvonta a bizalmat Eduard Heger (OĽaNO) kormányától, mostanra szinte minden politikai erő arra törekszik, hogy előrehozott választást lehessen tartani. Jelenleg csak az kérdéses, hogy erre szeptember végén vagy júniusban kerülne-e sor, illetve, hogy milyen jogtechnikai megoldást alkalmazzanak. A parlament által előmozdított előrehozott választással kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ezt a folyamatot a nagyobb parlamenti pártok elvben akár meg is akaszthatják.

A szlovákiai magyar közszereplőket is megkérdeztünk arról, részt vesznek-e a mai népszavazáson, amely az előrehozott választás lehetőségének megteremtéséről szól.