Legfeljebb 3 milliót lehet a kampányra költeni

Külön számlát kell majd létrehozniuk a pártoknak a kampány idejére, erre kell fogadni minden felajánlást, valamint a párt saját, kampányra félretett pénzét is, és erről kell fizetni minden kampánnyal összefüggő költséget. Egyebek mellett ezt tartalmazza a parlament által tegnap elfogadott választási törvénycsomag.

A parlamenti és az európai parlamenti választásokra legfeljebb 3 millió eurót költhetnek, a köztársaságielnök-jelöltek félmillió eurót, a megyei választások független jelöltjei, Pozsony és Kassa főpolgármester-jelöltjei pedig 250 ezer eurót. A legalacsonyabb plafon 2 ezer euró, ami a legfeljebb 2000 lakosú falvak polgármesterjelöltjeire vonatkozik.

A kampányköltségeket az állandó választási bizottság ellenőrzi majd, ő szabhat ki bírságot a szabályok megsértéséért, ezek felső határa elérheti a 300 ezer eurót is. A Fair-Play Szövetség szerint azonban éppen az ellenőrzés lesz gyenge, a bizottságnak ugyanis nem lesz saját apparátusa, a belügyminisztérium egyik osztálya segíti majd a munkáját. „Ha tisztább, becsületesebb politikai rendszert akarunk, akkor éppen az ellenőrzést kellene erősíteni” – véli Zuzana Wienk, a szövetség képviselője.

Teljesen új szabály, hogy két héttel a választások előtt már nem lehet nyilvánosságra hozni közvélemény-kutatási adatokat. Ezt a rendelkezést a választási információk korlátozásának tartja Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője, hozzátéve, hogy nekik sokkal kevesebb munkájuk így sem lesz. „Az, hogy nem hozzák nyilvánosságra az eredményeket, nem jelenti azt, hogy nem készülnek felmérések. A pártok továbbra is rendelni fognak, ők ismerni fogják a trendeket” – mondta lapunknak Slosiarik. Szerinte a szavazó nem csak a programok alapján választ, a döntését segítő, befolyásoló információk közé tartozik az is, hogy melyik pártnak milyen a támogatottsága.

A beterjesztők szerint jobb, ha a választót nem befolyásolják a kutatások. „A felmérések kétféle módon hathatnak a választókra. A szavazók egy része a győztes vagy a jobban álló párt mellé áll, a másik része viszont a gyengébben állót támogatja, hogy jobb eredményt érjen el. Nincs bizonyítva, hogy pl. egy 4,8%-on álló párt a felmérések miatt nem érné el az 5%-ot. Mindkét erő egyformán hathat rá” – magyarázta Slosiarik, aki nem becsülné túl a közvélemény-kutatások hatását.

Továbbra sem lehet majd külföldről szavazni, a kormánypárti képviselők elutasították Lucia Žitňanská (Híd) javaslatát, amely szerint a nagykövetségeken is szavazóköröket hoztak volna létre. Polgármesterjelölt csak az lehet, aki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, érettségi ugyan nem kell, de legalább szakiskolai bizonyítványra szükségük lesz. Az ötlet a KDH-tól származik, a megvalósítás a Smeré. A Nova már jelezte, hogy a rendelkezést az Alkotmánybíróságon támadja meg. Daniel Lipšic pártelnök szerint bármilyen végzettségi vagy akár vagyoni korlát alkotmányellenes, és a demokrácia alapjait veszélyezteti. A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) a rendelkezést tiszteletben tartja, de úgy véli, hogy felesleges, a kevésbé képzett polgármester is lehet eredményes. ((lpj, MSz, SITA)