Döcög a fakultatív kétnyelvűség

Többek között ez is kiderül a hazai kisebbségek helyzetét bemutató jelentésből, amelyet A. Nagy László nemrég lemondott kisebbségi kormánybiztos hivatala készített. A kormányhivatal felmérése szerint a magyarok által lakott települések 8%-a használja teljes ügyvitelben, 19,7%-a pedig részlegesen a magyart. 2011-ben a magyarlakta települések önkormányzatainak 32%-ában ülésezett a képviselő-testület magyar nyelven, 28,5%-ban szlovákul, 32,8%-ban pedig mindkét nyelven. A kisebbségi nyelvhasználatot érintő jogi szabályok több törvényben vannak szétszórva, és gyakran értelmezési gondokat okoznak a hivatalokban, állapítja meg a jelentés. „Annak is joga van használni a kisebbség nyelvét az önkormányzatban, aki nem az adott település lakója?” – teszi fel a kérdést a hivatal. Szerintük az sem világos, hogy a dokumentumok magyar változatában fel lehet-e tüntetni azon települések magyar megnevezését, amelyek nem kisebbségi területen vannak. A kormányhivatal módszertani iránymutatót készít az értelmezést elősegítendő, a panaszokat és a kérdéseket munkacsoport segítségével igyekszik tisztázni. A posta elégedettA jelentés szerint a szlovák posta kimutatásaiból az derül ki, hogy a nemzetiségileg vegyes területeken alkalmazottaik 88%-a beszéli a kisebbség nyelvét. Ez viszont sokszor nem elegendő, véli Tokár Géza. A gyakorlati kétnyelvűség kérdésében szerinte nem elég, ha egy törvény egyszerűen csak létezik, annak az alkalmazását elő is kell segíteni. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője úgy véli: ha a magyar nyelvhasználat egy hivatalnok számára nem kötelesség, hanem lehetőség, ráadásul magyar feliratok sincsenek, az ügyfél (pláne, ha nem helybéli) nem fog élni vele, hanem a kényelmesség kedvéért inkább államnyelven próbál jól-rosszul kommunikálni. „Az emberek nyelvhasználati szokásainak változását a hangsúlyos vizuális kétnyelvűség, azaz a kétnyelvű táblák minél szélesebb körű megjelenése, valamint a hivatalnokok felkészítése lendítheti elő” – írta lapunk kérdésére Tokár, hozzátéve, hogy a helyi civil aktivitás ezt szintén elősegítheti, de nem pótolhatja. A kisebbségi nyelvhasználati törvényt többek között azért is bírálták, mert bizonyos esetekben csupán lehetőséget ad a hivataloknak, de nem kötelezi őket a kisebbségi nyelvű kommunikációra. Egyetemi képzés hivatalnokoknakNyitrán, a Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelvtudományi intézete tavaly indított egy szakot, amellyel a kétnyelvűségben járatos adminisztratív alkalmazottak számát kívánják növelni. A kormánybiztos a jelentés szerint az illetékes minisztériumok és állami hivatalok figyelmébe ajánlotta a képzést, de idén márciusig semelyik nem jelezte a kormányhivatalban, hogy igényt tartana rá.