Bővítené jogainkat a tervezet

A kisebbségi nyelvek használatáról 1999-ben, az első Dzurinda-kormány idejében fogadtak el törvényt. A jogszabály azóta többször módosult, a jelenlegi tervezet számít a törvény első átfogó módosításának.

A tervezet egyik első paragrafusában meghatározza, mely kisebbségekre vonatkozik. Míg jelenleg a törvényben csak a 20%-os nyelvhasználati küszöb szerepel – melyet elvileg a vietnamiak is kihasználhatnak, ha laknak ennyien egy településen –, addig a tervezet csak az úgynevezett hagyományos nemzeti kisebbségeknek adna nyelvhasználati jogokat, közöttük a magyaroknak is.

Mozgó küszöb

A törvénytervezet egyik leglényegesebb változtatása a nyelvhasználati küszöb megváltoztatása. Ez viszont nagyrészt a kisebb kisebbségeket hozhatja előnyösebb helyzetbe, ha 15 vagy 10%-osra csökken a küszöb, csak néhány olyan községre terjesztik ki a törvény hatályát, melyben magyarul is el kellene látni a hivatali teendőket.

Nem lényegtelen ugyanakkor a küszöbszám meghatározásának módja. A hivatal eredetileg azt tervezte, hogy a legutóbbi két népszámlálás adataiból induljon ki a jogalkotó, végül maradt a legutóbbi népszámlálás. Ez előnytelenebb a kisebbségekre nézve, ugyanis 1991-ben még többen vallották magukat kisebbséginek, mint 2001-ben, s a csökkenő tendencia valószínűleg az idei népszámlálásnál is folytatódni fog.

A tervezet 20-ról 15 százalékra csökkentené a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt. Ez a javaslat parlamenti vitája során még módosulhat.

Magyar iratok

Újdonság, hogy a kisebbségi küszöböt elérő községekben a hivataloknak – a polgár kérésére – kisebbségi nyelven is ki kellene adniuk bizonyos iratokat. A születési és halotti anyakönyvi kivonatot, a házasságlevelet magyarul is megkaphatnánk. Bizonytalanságok esetén a szlovák nyelvű változat a mérvadó. A lakosok jelentős része ugyanakkor a nagyobb járási városok kórházaiban születik, melyek egy részében 15 százalék alatt van a magyarok aránya. Így például a Pozsonyban, Kassán vagy Nyitrán születettek továbbra sem kaphatnának magyar nyelvű születési anyakönyvi kivonatot.

A tervezet szerint az önkormányzatok írásbeli ügyvitelét kisebbségi nyelven is lehetne vezetni. A jegyzőkönyveket, statisztikákat, határozatokat, a nyilvánosság számára szolgáló információkat kisebbségi nyelven is közzé lehetne tenni. A tervezet pontosítja a község kisebbségi megnevezésének elhelyezését, valamint előírja, hogy a vasút- és buszállomások, a repterek és kikötők kisebbségi nyelven is megjelölhetők.

Magyar táblák

A tervezet egyik jelentős változtatása, hogy előírja, a kisebbségek által lakott községekben a fontosabb információkat kisebbségi nyelven is közölni kell. Vonatkozik ez a feliratokra is, a tervezet szerint az összes, nyilvánosság számára szolgáló feliratot kisebbségi nyelven is fel kell tüntetni. A jogszabály konkrétan az üzletek, sportpályák, éttermek, utcák megjelölését sorolja ide.

A jogszabály megkönnyítené a kisebbségi helynévváltoztatás lehetőségét is. Ha egy község meg szeretné változtatni kisebbségi nevét, az ebben a tárgyban kiírt népszavazás eredményessége nem lenne részvételi arányhoz kötve. Elég, ha a résztvevők több mint fele a névváltoztatásra szavaz. Ez azért lényeges módosítás, mert egy 30-40%-ban magyar községben szinte lehetetlen lenne elérni a több mint 50 százalékos vagy még magasabb részvételi arányt.

További részletek nyomtatott kiadásunkban.