Mindennapi kenyerünk vagy diétás pékárú?

Volt, aki rögvest pártpolitikát kevert a dologba, mások otthoni sütéshez kértek és adtak receptet, megint mások kedvenc pékségükbe irányították az olvasót. A legtöbben azonban jókedvvel álltak a kérdéshez, persze ezek némelyikén is tapasztalni közéleti áthallást. Őket idézzük: 

• A hatósági áras lisztből ennyi jön ki... 
• Oda pont egy rántott csirkefarhát befér még. 
• Fogyókúrás kenyérke. 
• Szénhidrát csökkentett kenyér 
• Most mi a baj? A héja finomabb. 
• Az derék! Kenyeret nyomokban tartalmaz. 
• Tipikus példája annak, hogy lassan már a levegőért is fizetni kell. 
• Ezt csak tölteni való kenyérnek lehet használni. 
• Ezt könnyen meg emészted, az tuti… 
• Jézusom! Már a kenyér is maszkot hord!? Mi lesz ebből? 
• Miért kell mindent így felfújni? 
• Mindennapi kenyerünk... Kívül szép, belül üres?! 

Aztán többek vizuális fantáziáját is megmozgatta a téma, bebizonyítva, hogy minden hozzáállás kérdése: 

• Ez a kenyér szomorú.    

• Fordítsd meg, és mosolygós smile lesz! 

Ide végére pedig egy szakmabeli szakszerűnek és hihetőnek tűnő magyarázatát idézzük: 

• Annyi történt, hogy kevés volt a kelesztési idő (hűvösebb volt), és a kelés sütés közben fejeződött be. A termelődött gázok készítették ezt a „barlangot”. Én is sütöttem már ilyet, nem finom a végeredmény.