Életmentőket keres a győri lelkisegély szolgálat

Farkas Imre, a telefonos szolgálatot működtető Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség elnöke elmondta, gyorsan, szinte naponta változnak a fiataloknak gondot okozó területek. Iskolai nehézségek mellett mindig jelen voltak a párkapcsolati problémák, de egyre fiatalabbak jönnek ezzel a témával. Már 12 évesen olyan szerelmesek tudnak lenni, hogy majd’ megőrülnek, aztán csalódnak. Egyre fiatalabb korban létesítenek testi kapcsolatot is, majd megfutamodnak, főleg a fiúk, a lányok meg magukra maradnak a bajukkal. Aztán ott van a csonka családok helyzete és jelentős a családon belüli problémák aránya is.

A megoldások megtalálásában ma hátrányt jelent, hogy az iskolában nincs olyan jellegű osztályfőnöki óra, mint korábban – mondja az elnök. Ahol az osztályfőnök egy időszerű témát körbejárt a diákokkal amolyan osztálypszichológusként. Az időt ma adminisztratív feladatok, formaságok viszik el. Ha van iskolapszichológus, a gyermek probléma esetén sem veszi igénybe. Mert fél attól, hogy az igazgató megtudja, hogy értesítik a szüleit, fél attól, hogy nevetség tárgyává válik az iskolatársai körében. Ezért jobb az anonimitás, ahol nem kell a nevét megmondania, nem kell adatokat közölnie a betelefonálónak. A segítők pedig egy beszűkülés esetén le tudják vezetni az elinduló krízist, meg tudják állítani, ki tudják nyitni a megoldóképletet akár egy 30–40 perces beszélgetéssel is.

A mostani legnagyobb problémaként a koronavírus okozta bezártságot említett, ami miatt családok mentek tönkre, miután szabály szerint egymás idegeire mentek. Amikor a veszekedéskor a tizenéves gyerekek azt hallják a szüleiktől, hogy „ha ezek a rohadt kölkök nem lennének, akkor itt hagynánk ezt az egész világot...”, teljesen elbizonytalanodnak. Nem értik, hogy őket hagynák itt, az országot hagynák itt, vagy öngyilkosok akarnak-e lenni. Aztán inkább a szüleiket védve a gyerekek szövetkeznek, összeszedik a fellelhető gyógyszereket, és megisszák. Ez a legrosszabb eset, amit meg kell akadályozni. Ilyen helyzetben fordul elő az, hogy a gyermek azzal hívja fel a szolgálatot, hogy fáj-e, ha meghal az ember...

„Mi huszonhat éve működünk. Amíg ez a segélyszolgálat nem létezett, Győrben és vonzáskörzetében évente tíz-tizenkét gyermeköngyilkosság volt évente. Ez öt év alatt lement egyre-kettőre. Azóta is nagyjából így alakul. Sok életet mentünk meg. Azért fontos ennek a rendszernek a fönntartása. Ha egy gyereket mentünk meg, az egész rendszer értelmét nyerte” – jegyzi meg az elnök.

A kérdésre, hogy miért jó jelentkezni önkéntesnek, összetett a válasz. Egyrészt, mondja Farkas Imre, minden emberben van egy bizonyos fokú segítőkészség, de eszközei nincsenek hozzá. Ők egy sokrétű eszközrendszert adnak mindenki kezébe, ingyen. Előszöris egy negyvenórás önismereti képzést kapnak az elbeszélgetésen megfelelt jelentkezők, ami saját problémáik megoldásában segít. Ez piaci alapon úgy 400 ezer forint lenne. Utána kapnak 40 órában egy olyan pszichológiai tudást, amellyel képesek felismerni az öngyilkossági jellemzőket. Képesek egy mondatból, egy elejtett szóból, kinyilvánított érzelemből azonosítani, hogy itt baj van, segítségre szorul a hívó. Aztán a tudás mellet a közösséghez tartozás érzését is megkapják az önkéntesek.

Módszerükről, hozzáállásukról szemléltetésképpen elárulta, ha azzal jelentkezik valaki, hogy öngyilkos akar lenni, nem azt mondják, „hogy juthat ilyen az eszedbe, nehogy már megtedd, olyan szép az élet”, a laikus számára ez lenne a természetes. Hanem azt, hogy „mielőtt még megölnéd magad”, mert tudatosítják a telefonálóval, hogy a szándéka az, hogy megöli, nemlétezővé teszi magát, „elfogadom ezt az érzést, de szeretném, ha még beszélnél róla egy utolsó alkalommal”. Azaz azt is jelzik, hogy erre ez az utolsó alkalom. A telefonáló erre tudat alatt meghőköl, megtorpan, nem erre számított, és elkezd beszélni. Az önkéntesek pedig a képzésen olyan tudást kapnak a kezükbe, amellyel elérik, hogy a hívó egy tíz perces beszélgetés után felismeri, honnan indulhat az ő problémája. Nem biztos, hogy valóban onnét ered, de elindul egy irányba, és egyre mélyebbre jutva egyre közelebb kerül a megoldáshoz. Először is megnyugvást kap, hogy végre valaki meghallgatta, végre valaki megérti és azt érzi, most végre valaki tud segíteni neki.

A feladatuk lényegét egy hasonlat kibontásával érzékelteti Farkas Imre: „A lelkisegély olyan, mint a folyón történő faúsztatás. Minden ember úsztatja a saját fauszományát. Zireg-zörög, ropog az ember alatt a fatörzs, aztán egy nagy durranással a kanyargó folyón megáll, elakad. Minden ember menekül a problémája elől, ezért elkezd hátrafelé futni azon az uszományon és pánikszerűen kiabál. Azt a kiabálást halljuk meg mi a lelkisegélyben, a parton állva, amikor vesszük a hívást. Nem lépünk át az ő fauszományára, de megnyugtatjuk, hogy itt vagyunk, jelen vagyunk, van segítség. A hívó zaklatott hangján lehet érezni, ahogy percről percre megy le a feszültség. Megállítjuk a hátrafelé futásban, és elindulunk a probléma feltárásával előre. Azt a szálat keressük, amin elakadt. Ez az »aha« érzés. Azt is meghagyjuk a hívónak, hogy ő találja meg a probléma lényegét, és azt érezze, minek is hívtam magukat, hiszen magam is rájöttem, mi a gond. Nekünk ez az »aha« a siker.”

Most győri és a vonzáskörzetben élő, 20 és 70 év közötti, érettségizett segítőket keresnek. Még a hétvégén lehet jelentkezni az elnok@imsz.hu vagy az efka77@gmail.com e-mail címen. Érdeklődni a +36 30 969 122 számon van lehetőség.