Kilépési kisokos: ki menjen és ki maradjon

Januártól már nyugdíjat fizet a 10 évvel ezelőtt indított második nyugdíjpillér. Az első nyugdíjasok nyugdíjuknak mintegy 5–10 százalékát kapják ebből a pillérből, a maradékot a Szociális Biztosító fizeti.

Ez abból következik, hogy a most nyugdíjazott első pénztártagok még csak 10 évet spórolhattak a rendszerben, vagyis aktív koruknak mintegy negyedében fizették nyugdíjjárulékuk egy részét a második pillérbe. Ez a rész is egyre csökkent, hiszen míg induláskor 9 százaléknyi járulék került a nyugdíjpénztárba, addig most ez már csak 4 százalék. A szociális ügyi minisztérium számításai szerint a most nyugdíjazottak többségének még az egypilléres rendszer a kifizetődőbb.

Ki lépjen ki?

A második pillér lényege, hogy a megtakarított és az évek során kamatozott összegen életjáradékot vásárol magának a pénztártag. Ha alacsony a megtakarítás, kisebb járadékra számíthat a pénztártag.

Mivel az egypilléres rendszerben részlegesen működik az újraelosztás a magasabb keresetűek irányából az alacsonyabb keresetűek felé, ezért a kiskeresetűeknek jelenleg mindenképpen jobb az egypilléres rendszer. Akinek tehát a bruttó fizetése alacsonyabb 400 eurónál, jobban jár, ha visszatér az egypilléres rendszerbe.

Érdemes mérlegelni a visszatérést

A megtakarítás összegét befolyásolja a megtakarítás hoszsza is, mivel a pénz a pénztárban kamatozik. Aki azonban már közel jár a nyugdíjkorhatárhoz, a nyugdíjalap hozama – még ha jelenleg jóval az infláció felett is van – nem biztosít akkora többletet, hogy megérje maradni. Szakemberek szerint azoknak a 40 év feletti pénztártagoknak, akik 600 eurónál kevesebbet keresnek, érdemes elgondolkodni a visszatérésen.

A fizetés mellett azonban ajánlatos figyelembe venni más tényezőket is. Akinek például a családi anamnézise azt mutatja: fennáll a veszélye, hogy a nyugdíjkorhatár előtt meghal – a szülei viszonylag fiatalon, például rákban hunytak el – érdemes maradnia, hiszen a megtakarítását örökli a családja.

Alaposan mérlegeljen

A negyven év felettieknek, akiknek a bruttó bére 600–800 euró között mozog, vagy azoknak a 35 évesnél fiatalabbaknak, akik 200–600 eurót keresnek, érdemes mérlegelniük a maradást. Ha úgy látják, hogy a fizetésük a következő években emelkedni fog és biztos állásuk van, akkor inkább maradjanak.

Ha azonban nem bíznak abban, hogy a fizetésük rendszeres marad, és fokozatos emelésre sem számíthatnak, akkor hasznosnak tűnik megfontolni a visszatérést is. Ebben az esetben szintén érdemes figyelembe venni más tényezőket is, mint például a végzettség, az életstílus, a családi anamnézis.

Maradjon a második pillérben

Ha néhány évvel jár a negyedik X előtt, és a bruttó bére 800 euró körül mozog, akkor jobban megéri a második pillér. Ugyanez vonatkozik azokra, akik már átlépték a negyvenet, és a fizetésük 800 euró felett van.

A 35 év alatti és mintegy 800 euró fizetéssel rendelkező pénztártagoknak nem érdemes gondolkodniuk a visszatérésen az egypilléres rendszerbe. Nekik még mintegy 30 évük van hátra a nyugdíjig, akkor az első pillér a jelenlegi feltételek mellett már hatalmas deficitet termelne, így a későbbi kormányoknak mindenképpen módosítaniuk kell rajta. Ez azt jelenti, hogy vagy alacsonyabb nyugdíjat fizet majd az egypilléres rendszer, vagy emelkedni fog a nyugdíjkorhatár, vagyis mindenképpen kevesebb nyugdíjat fizet majd a jelenleginél.

Kinek éri meg belépni?

A második pillért a 35 év alattiak választhatják az általános szabályoknak megfelelően, de március 15-e után megnyílik mindenki előtt.

Aki nem pénztártag, és életkora 35–40 év között mozog, a fizetése pedig meghaladja a 800 eurót, annak mindenképpen megéri belépni. Ugyanez vonatkozik azokra a 45 évesnél idősebbekre, akik bruttó 1400 euró felett keresnek.

Mi várható a nyugdíjrendszerben

Robert Fico miniszterelnök és Ján Richter szociális ügyi miniszter alaposan kihasználta a második pillérből fizetett nyugdíjak körül januárban kialakult hisztériát. Azt állítják néhány nyugdíjösszegre hivatkozva, hogy bebizonyosodott: a kétpilléres rendszer rosszabb, mint az állami pillér.

Azt elfelejtik hozzátenni, hogy az állami rendszer jelenleg évente 1,5 milliárd euró hiányt termel, ebből mintegy 1 milliárdot a központi költségvetés tesz hozzá a Szociális Biztosító költségvetéséhez. Vagyis csak azért tud „jobb” lenni a második pillérnél, mert az adófizetők dotálják a nyugdíjak kifizetését, enélkül a rendszer már összeomlott volna.

A hiány évről évre magasabb lesz, 2017-re mintegy 200 millió euróval emelkedik, vagyis a rendszeren változtatni kell. Ebből következik, hogy az első pillérből származó nyugdíj arányait tekintve mindenképpen csökkenni fog. (lpj, sme)