Mielőtt fülig eladósodnánk

A lépés kissé váratlan, hiszen megannyi korlátozó intézkedés beépítése után derült ki, hogy újabb fékre van szükség. Mégpedig azért, mert az Európai Unióban az utóbbi időkben éppen Szlovákia polgárai adósodtak el a leggyorsabban és a legnagyobb mértékben. Felfogni is nehéz, de a lakossági hitelállomány már meghaladja a 36 milliárd eurót, ennek bő 70 százaléka jelzáloghitel. Napjainkban ott tartunk, hogy a háztartások több mint fele banki kölcsönt görget maga előtt, a 30 év felettiek egyes korosztályaiban ez az arány mára 70 százalékot is eléri, ami egyenesen riasztó.

Nem, nem bolondultunk meg, nem estünk a kollektív hitelmámor csapdájába. Mindössze arról van szó, hogy a kereskedelmi pénzintézetek már 1 százalék alatti kamattal is folyósítanak jelzáloghitelt, ami példátlanul kedvező, olyannyira, hogy az eurózónában is a második legalacsonyabb szintnek számít. 

Ilyen alacsony kamat mellett nagyon sokan döntenek úgy, hogy belevágnak a lakásvásárlásba. A probléma az, hogy egyre inkább ördögi kör alakul ki. Mivel nagyon vonzó a jelzálog, ezért sokan élnek vele, s mivel sokan érdeklődnek az ingatlanok iránt, szó szerint elszabadultak a lakásárak. Ha pedig egyre drágább a lakás, még több hitelt kell felvenni, s ezzel a kör voltaképpen bezárul. 

A folyamatot csak tovább gyorsítja a történelmi mélyponton, alig 5 százalékon levő munkanélküliség (akinek van állandó állása, az gyakorlatilag hitelképesnek számít), és a végre 1000 euró fölé kúszó országos átlagbér. Csak az idei harmadik negyedévben országosan 9,7 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak 2018 hasonló időszakához képest, a négyzetméterenkénti átlagár átlépte az 1600 eurót. Pozsonyban pedig jócskán a 2000 eurót.

A felvázolt árvágta egyre gyorsabban pörgeti a hitelpiacot, miközben egyre kevésbé érvényesülnek a nemzeti bank által már 2017-ben bevezetett korlátozások. A korábbról érvényes fékek közül hármat emeljünk ki: az ügyfél jövedelméből le kell számítani a mindenkori létminimumot, plusz némi tartalékot, hogy ne a teljes bevételét fordítsa hiteltörlesztésre. Már nem finanszírozzák a megvásárolni szánt ingatlan teljes vételárát, legfeljebb annak 80 százalékát, ami szükségessé teszi az önrészt. Emellett megszabták a hitelfelvétel felső határát is, ami 8 évnyi nettó fizetésnek felel meg. Vagyis aki havi 1000 eurót keres adózás után, annak a hitelplafonja 96 ezer euró – beleértve az összes létező hitelfajtát.

Jövő januártól az ügyfél a létminimum levonása után már csak a fennmaradó nettó bevétele legfeljebb 60 százalékát fordíthatja hiteltörlesztésre, a 35 év alatti fiatalok esetében azonban némi kivételre is lehetőség nyílik – esetükben a plafont 70 százaléknál húzták meg.

Maradva az 1000 eurós nettó bevételű képzeletbeli kliensünknél, ma 620 eurót fordíthat törlesztésre, jövőre azonban már csak 470-et, ami vagy hosszabb futamidőt eredményez, vagy kénytelen lesz kisebb hitellel beérni.

Ha a parlament is úgy akarja, a jegybanki szigor a tervek szerint januárban lép életbe és áprilistól teljesedik ki. Egyelőre nincs vészhelyzet, a lakosság példásan fizeti kölcsöneit, a nem törlesztett hitelek aránya alig 3 százalék, ami uniós viszonylatban is kedvező mutató. Viszont ha a gazdaság ilyen ütemben lassul, akkor a munkanélküliek száma újfent felfelé kúszhat, ami kockázatossá teheti a hitelek törlesztését. A jegybank tehát az utólagos tűzoltás helyett most a bajt akarja megelőzni.