Közép-Európa potenciálja

<p><span lang="HU">Az unió távolinak tűnő problémái egyre közelednek. Amíg a jogharmonizáció vagy közös külpolitika kialakítása legfeljebb a szakmát érdekli, a Brüsszel által létrehozott közös pénz gondjai minden állampolgár zsebére hatnak.</span></p>

/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normální tabulka"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman";}

Függetlenül attól, hogy az adott állam eurózónatag vagy sem. Míg az első csoportot leginkább a stabilitási paktumhoz való anyagi hozzájárulás súlya nyomja, a másikat az árfolyam-ingadozás és az általános instabilitás. Az euró egészen mostanáig az Európai Unió mindennap látható és tapintható vívmánya volt. Az, hogy az unió valóban szoros együttműködést és egymásrautaltságot jelent, csak a közös pénz használatával vettük észre.

A probléma gyökere abban rejlik, hogy nincs közös gazdaságpolitika. Van ugyan valamiféle ellenőrzés, az úgynevezett maastrichti kritériumok, de ezek betartását mindeddig könnyű volt kijátszani. Jelenleg úgy tűnik fel, hogy a legjobb biztosíték a józan gazdálkodásra a nemzeti tradíció. A hollandok vagy a finnek még a nehéz időkben is megkísérlik egyensúlyban tartani a költségvetést, a görögök viszont sohasem érzik ezt a kényszert.

Az eurót megítélni valóban nehéz. A válságot nem tudta megállítani, de vele szemben a fejlett világ egyik országa sem volt immunis. Bár a szakértők előszeretettel hasonlítják az elmúlni látszó gazdasági válságot az 1929–33-as válsághoz, az akkori idők nyomora és éhezése nem ismétlődött meg. Az uniónak köszönhetően az országok nem fordultak magukba, nem kezdtek önellátó, a behozatalt gátló gazdaságpolitikába. Az utóbbi három év gazdasági eseményeit vizsgálva talán ki lehet jelenteni, hogy mi, közép-európaiak, nem vagyunk alábbvalók, mint a nyugat-európai országok lakosai. A krízist jobban menedzseltük, mint a mediterrán államok. Lengyelország még azokban az években is gazdasági növekedést produkált, amikor a legfejlettebb országok is recesszióba csúsztak. Észtország olyan reformot hajtott végre külső anyagi segítség nélkül, amelyet Görögországnak ajánlgatnak mesés támogatás mellett. Tulajdonképpen Szlovákia is sikeresen átvészelte a nehéz időket. Végül úgy látszik, hogy az örök tékozló Magyarország is, igaz hitelek segítségével, de túljutott a hullámvölgyön.

A válságok egyetlen előnye, hogy megmutatják, ki az erős, kiben van meg a túlélés képessége. Talán nem korai kijelenteni, hogy Közép-Európa állta a sarat, ha úgy tetszik unióérett lett. Hátra dőlve, egy kis kárörvendéssel nézhetjük, miként küszködik Görögország, Portugália vagy Olaszország.

Horbulák Zsolt

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?