Csenger Tibor: „Felgyorsítanám a közbeszerzési folyamatokat”

Nyitra megyét illetően közel 296 milliós költségvetésről beszélünk, amelynek összeállításakor az volt az egyik fő szempont, hogy a jelenlegi válsághelyzet figyelembevételével állítsuk össze. Természetesen olyan tartalékra is gondoltunk, ami garantálja, hogy az intézményeinket semmiképpen se kelljen bezárni, és az iskoláinkban ne kerüljön sor távoktatásra az energiaárak növekedése miatt. Egy szociális intézményt sem zárhatunk be, mindenképpen fedezni kell a megemelkedett energiaköltségeket. Emellett jelentős többletkiadással jár az infláció növekedése. Az augusztusi számokat tekintve 14-15 százalékos az infláció, és nem várható, hogy 10 százalék alá csökken. Várhatóan a bérek mértéke is nagyjából ebben az arányban fog növekedni, egyelőre nem kaptunk az államtól visszajelzést arra vonatkozóan, milyen módon támogatja majd a megyei fenntartású intézményeket. Az állami kompenzáció esetében azonban némi többletbevétele lesz a megyének. Visszamenőleg is sokan dicsérték a megyei önkormányzatot, hogy 14-15 millió eurós tartalékalapot tudott minden évben létrehozni. Ennek egy részét az előző évből fennmaradó, megspórolt összeg adta, ami átment a tartalékalapba, a másik részét a meg nem valósított beruházásokra szánt összeg képezte. A koronavírus időszakban lehetővé tették, hogy a beruházási tételt fel lehetett használni a dologi kiadásokra. Valószínűleg a beruházási tételből is tudnánk meríteni szükség esetén az energiaárakkal kapcsolatos többletkiadásokra. A tervezett bevétel főleg a fizikai személyek által befizetett adórész 10 millió euró emelkedést mutat, várhatóan 139 millió helyett 149 euró jut a megye költségvetésébe.

Hogyan, milyen módon lehetne takarékoskodni a megyei intézmények esetében úgy, hogy annak ne lássák kárát például a szociális intézmények lakói, vagy iskolák esetében a diákok, iskolavezetők?

Az iskolák esetében az átruházott hatáskörre szánt összeg 2 millió euróval növekszik, ami nem sok, mert egyelőre még nem emelték a normatívát, és ha vesszük a pedagógusbéreket, azokat is emelni kell. A jelenlegi normatíva nem fedi ezeket a kiadásokat, ezért a megye költségvetéséből lesz megoldva. 62 intézménynek az alkalmazottjára semmiképpen nem lesz elegendő. Átvitt hatáskörökre 63,5 millió eurót kapnak az iskolák, a többit a megye állja, a nem adóból származó bevételből. Nyitra megyének 25 szociális intézménye van, arányosan elég jól el vannak osztva az egyes járásokban. A fenntartásunk alá tartozó intézeteknek nagyon sok alkalmazottjuk van, mert ebben a segítő szakmában legalább egy gondozót igényelnek 2-3 kliens esetében. Vannak speciális intézmények, ahol annyi gondozó van, mint amennyi kliensük. Egyértelműen a cél, hogy az épületeinket korszerűsítsük, és energiahatékonyabbá tegyük. Az ezzel kapcsolatos folyamatot megkezdtük az előző ciklusban, és folytatni szeretnénk a következőben is. Vannak olyan épületeink, amelyek nagyon régi, patinás ingatlanok, például a kastélyok. Nem találom hatékony megoldásnak, ha átalakítjuk őket, és ebbe a műemlékvédelmi hivatalnak is beleszólása van. Volt egy olyan javaslatom, hogy a jelenlegi megyei fenntartású intézmények telkén építhetnénk új épületeket, vagy épületszárnyakat mintegy 30-40 kliens számára, hiszen ezeken a helyeken már megvan a kötelező infrastruktúra. Egy védett műemlék jellegű épületben nem lehet falakat kiemelni, jelentősebb változtatásokat végezni. Egy új blokk építésével, ahol újak a vezetékek, a szociális helyiségek, elérhetnénk azt, hogy az elkövetkező 20-30 évben csak a karbantartást kellene elvégezni.

Vannak konkrét helyek, szociális központok, ahol ezt el tudná képzelni?

Ilyen megoldásokat javaslunk például Barsbaracskán, Lontón vagy Leléden, ahol óriási telkeink vannak. Ki tudjuk használni a megújuló energiaforrásokat is ezeken a parcellákon, és napelemeket telepíthetnénk. Mindez kivitelezhető lenne Léván, Barsbaracskán, Leléden, Kovácspatakon, ahol még vannak erre alkalmas üres területek. Minden egyes intézményünk esetében fel kell térképezni a lehetőségeket. Bővítsünk, de ésszerűen. Az Interreg Szlovák-Magyar program keretén belül Szalka és Helemba településen régi önkormányzati épületeket – óvodát és iskolát – alakítottak át, ez lett felajánlva Nyitra megye céljaira. Ez a kovácspataki szociális komplexum részét fogja képezni, ami megyei fenntartású. A két település jelképes egy euróért adja bérbe 50 évre a megyének. Ezzel a megyei intézmény 48 új hellyel bővül. Az egyik leghatékonyabb megoldásnak tartom a határon átnyúló programok ilyesfajta felhasználását. De még ha önerőből építkezünk is, akkor is a leghatékonyabb egy új épület, legfeljebb 40 klienssel egy blokkban.

Számos jól működő és népszerű középiskola van a megyében, milyen lehetőségeket lát a fenntartásuk alá tartozó épületek hatékonyabb üzemeltetésére?

Megyénkben az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola és Kereskedelmi Akadémia kapta a legnagyobb beruházási csomagot az előző két évben. Megyei forrásból hőszigetelték az épületet, és 2,2 millió eurós uniós támogatást kaptak a szaktantermek korszerűsítésére, azok teljes felújítására. Végezetül a régi, múzeumi daraboknak számító gázkazánokat kellett újakra cserélni. Nem lehetett szabályozni a fűtést. Ősszel, az utolsó pillanatban fejezték be a munkálatokat. Nem csak a megye, hanem Szlovákia egyik legmodernebb elektrotechnikai középiskolájáról van szó. Egyik fő prioritásom, ami a jelenlegi energiaválsággal kapcsolatos, – hiszen senki sem számított arra, hogy ilyen magasra szöknek az árak –, a fűtés korszerűsítése. Az intézmények nagy részében nem lehet szabályozni a fűtést. Nem milliós költségekről van szó, hanem arról, hogy ha korlátozott időben használják a helyiséget, legyen mód a fűtés szabályozására. Azt szeretném, ha minden egyes épületet felülbírálnánk ilyen szempontból és felmérnénk az energiaveszteségeket. Elsősorban ott kell hatékonyan megoldást találnunk, ahol a hőszabályozás máig nincs megoldva.

Mi a helyzet a közbeszerzési eljárásokkal, tervezett beruházásokkal, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egész folyamatot úgy, hogy végül mindenki elégedett legyen?

Ami a megyei épületeket illeti, komoly gondnak tartom, hogy a beruházásokra szánt összeg egy része rendszerint átcsúszik a következő évre. Ennek egyik oka, hogy a közbeszerzési folyamatok lebonyolítása nagyon hosszadalmas, elképesztően lassú. A közbeszerzési osztálynak a szakmai megerősítésére lenne szükség, egyébként is túlságosan le vannak terhelve az alkalmazottak. Nem kevés kritika ér bennünket az egyes intézmények vezetése részéről, hogy ha valami elromlik az épületben, és sürgős javításra van szükségük, rendkívül hosszú a várakozási idő a bonyolult ügyintézés miatt. Ezeket a kompetenciákat vissza kellene adni az intézményeknek, például a konyhák közbeszerzési folyamatait az étkeztetés biztosítására. Ha Nyitrán intézik az ilyesmit, megesik, hogy egy távolabbi beszállítót is megszólítanak, holott az érintett intézmény régiós szinten jóval olcsóbb beszállítóról is tudott volna. 110 megyei intézményről van szó, ha ezt a hatáskört visszakapnák, ugyanúgy végig kellene menniük a közbeszerzési folyamaton, de ők szólítanák meg a lehetséges beszállítót, vagy a villanyszerelőt, természetesen mindezt a törvényes előírásoknak megfelelően dokumentálva. A megyén több idő maradna arra, hogy amikor a 100, 200 ezer eurós, vagy milliós közbeszerzéseket végezzük, ezt a folyamatot is felgyorsítsuk. Novembertől lehetne indítani a közbeszerzési eljárást, februárra, márciusra már el tudná kezdeni a kivitelező cég a munkát. Nemegyszer októberre zárul le a közbeszerzés, ami az építkezési munkálatokra már nem megfelelő időszak. A tervezett beruházásokat rendszerint 50 százalék alatt teljesítjük, mert az adott évben nem győztük a szükséges folyamatokat. Vannak olyan 2 milliós beruházások, amelyek szét vannak írva 2-3 évre, az a hosszabb ciklus. De ha két-három hónapos munkáról van szó, mint amilyen a nyílászárók cseréje, és elkezdik a közbeszerzést nyár elején, akkor még a fűtési szezon előtt elkészülhetnének. Az oktatási intézményeknek is jobb a nyári szünetben elvégezni ezeket a munkálatokat. Egy szociális intézményben a belső javítási munkálatokat, ablakcseréket is alkalmasabb a fűtési szezon előtt elvégezni a kliensek kényelme, biztonsága érdekében.

Rendkívül sok szó esett Nyitra megyében az utak felújításáról, a hiányzó elkerülő utakról, a közlekedés biztonságosabbá tételéről. Hogyan foglalná össze az ezzel kapcsolatos meglátásait az eddig megvalósult és a tervezett beruházások kapcsán?

Amit én az elmúlt időszakban hiányoltam, az a gyenge kommunikáció a régióval, a városokkal. Elsősorban az utakra, a közlekedési problémákra gondolok. Ha marad a jelenlegi tranzitforgalom, feleslegesen újítjuk fel a másod-, illetve harmadosztályú útjainkat. Erősebb nyomást kell gyakorolni az illetékes minisztériumra, illetve a kormányra. Nincsenek tranzitút vonalaink az országon belül észak felől dél irányába, és a megyei utakon, a Komáromot Érsekújvárral összekötő szakaszon. Több mint egy évtizede megkezdődött a folyamat a szerencsétlen vágsellyei elkerülőúttal kapcsolatban, és még mindig ott tartunk, ahol… Ez idő alatt keleten öt elkerülő út épült. Ezen a téren a mi megyénk teljesen kimaradt. Nyitrán is ugyanez a probléma, az R1-esről nincs megépítve a letérő, Nyitraivánka és Komját felé vezető elkerülő út oldhatná meg a reggeli forgalmi dugókat. A Komárom-Érsekújvár—Nyitra szakaszon az R8-as, ha még nem is négysávos formában, de annak már a dupla nyomvonala is segítene. Vagy az elkerülő szakaszt építenék meg, de ez semmilyen szinten nem valósult meg. Javasolnám, hogy az Önkormányzati Megyék Társulása SK8 ismételten, közösen hívja fel a figyelmet a tarthatatlan helyzetre. Az elmúlt öt évben sokat foglalkoztam az utakkal. A másod- és harmadosztályú utak problémáját csaknem megoldottuk, ha befejeződnek a munkálatok a Bajcs-Párkány, Komárom-Gúta-Vágsellye, Gúta-Érsekújvár és Léva-Deménd-Ipolyszalka útszakaszokon, marad összesen 50 kilométer másodosztályú út, ami még nincs megjavítva. Ahhoz az 500 kilométer másodosztályú útszakaszhoz képest, ami már megújult, ez valóban nem sok. Hamarosan gond lesz az elsőosztályú utakkal, amelyek sokkal rosszabb állapotban vannak. Javasolnám, hogy az első osztályú utak kerüljenek megyei hatáskörbe. Nagyon sok gond van a kamionokkal, a polgármesterek gyakori panasza, hogy a harmadosztályú utakon, a kisfalukon át rövidítik az útjukat, hogy elkerüljék az útvámot, és hiányzik a fokozott rendőri ellenőrzés.

Hogyan és mivel lehet megszólítani a választókat, az Ön véleménye szerint mennyire tájékozottak a megye eddigi munkáját illetően?

Több információt adtam a megyéről az utóbbi években, mint maga a hivatal. A sajtóosztálynak többet kellene tenni a lakosok tájékoztatása érdekében. Az eredményeinkről rendszeresen értesülniük kell a választóknak. A megyei önkormányzat honlapja jócskán elavult, az eredményeket, mert vannak, fel kell tudni mutatni. Többek között ez is az egyik fő prioritásom. A korábbi megyei választások során viszonylag alacsony volt a részvétel. Az egyedüliként induló és már most megválasztott polgármestereknek is buzdítani kellene a lakosokat, hogy éljenek szavazati jogukkal, mert megyei szinten nagy szükség van a magyar képviseletre. Sokan helyi és megyei képviselőként is indulnak a választásokon. A Szövetség képviseletében 15 főt látok reálisnak a bejutásra a megyei önkormányzatba az itt élő lakosok érdekében, ezt tartanám elfogadhatónak és komoly sikernek. Megmutathatnánk a választóinknak, hogy igenis, van jövője az egységnek, és méltó felkészülés lenne a parlamenti választásokra.