Adakozzunk okosan

Ahogy megindultak a háborús övezetből a menekültek, úgy kezdődtek el mindenfelé az adománygyűjtések, sokan indultak el a szlovák-ukrán határátkelőkre megrakott autókkal. Néhány nap elteltével azonban már arról érkeztek hírek, hogy a felgyülemlett adományokat nincs hol tárolni, a helyiek nem győzik osztályozni. 

Magánemberként segíteni

Az alsószeli Kelemen Kata és férje, András, ahogy meghallották a háború hírét, rögtön eldöntötték, hogy valamilyen módon segíteni fognak. Első lépésként célzottan olyan szervezeteket kezdtek keresni, amelyeknél segítségnyújtó önkéntesként, tolmácsként regisztrálni lehet, vagy lakhelyet lehet felkínálni. „A lehetőségeinkhez mérten kitöltöttünk különböző formanyomtatványokat, és több helyen megosztottuk, hogy ha valakinek szüksége van szállásra vagy utaztatásra, mi szívesen segítünk. Noha ezek jórészt magyarországi Facebook-csoportok voltak, mégis úgy alakult, hogy egy helyi lány keresett meg bennünket, akinek a párja ukrán, hogy az ő családját kellene biztonságos helyen elhelyezni. A szlovák határig el tudtak jutni, de onnan nem volt mivel és hova továbbjutniuk. Arra kért, ha tudunk, segítsünk ideiglenesen szállást találni nekik” – mondta el Kelemen Kata. Kifejtette, nagyon gyorsan belekezdtek a szervezésbe, mert vasárnap délelőtt derült ki, hogy hétfőn hajnalban már el is indulnak a szlovák határra, így Kelemen Andrásnak, aki vállalta a szállítást, szintén el kellett indulnia a családért. Úgy gondolták, ha már megtesz ekkora utat, adományokat is érdemes lenne vinni. „A nagy kérdés az volt, hogy mit és hova. Talán nem is gondolnánk, de kimondottan nehéz volt megtalálni, hogy milyen adományra van éppen szükség. Egy határ menti település polgármesterétől tudtam meg, hogy már fordítottak vissza adományokkal érkező autókat, mert nem tudják tárolni. Bármilyen szervezettel beszéltem, mindenhol azt mondták, köszönik a felajánlást, de mivel nagyon leterheltek, majd visszahívnak, minket azonban szorított az idő. Az interneten, a közösségi oldalakon keresgélve végül megtaláltam, hogy a Vöröskereszt helyi szervezetei azok, amelyek célirányosan szervezik a gyűjtést és osztják szét az adományokat oda, ahová kell, a szálláshelyekre, a határátkelőkre. Tőlük kaptam meg az éppen aktuális listát, melynek alapján vasárnap estig összegyűjtöttünk egy autónyi adományt” – részletezte Kelemen Kata. Hozzátette, olyan családot hoztak és szállásoltak el Hidaskürtön, akik egyébként is tervezték már, hogy a nehéz életkörülmények miatt elmennek Ukrajnából, a mostani események adták meg számukra az utolsó löketet, nem maradhattak tovább. A családnak Varga Krisztina és társa, Varga Balázs adott szállást házukban, ahonnan éppen kiköltöztek az albérlők. A helyi étterem tulajdonosai, Kiss Csaba és Réka friss vacsorával várták a menekülteket és azóta is minden nap ebédet visznek nekik. A lehetőségeihez mérten bárki segíthet a bajbajutottakon, de előtte feltétlenül fontos tájékozódni.

Segítség az otthon maradottaknak

Így volt ezzel a peredi Somogyi László, helyi vállalkozó is. Ismerőseivel, barátaival közösen eldöntötték, hogy mivel módjuk van rá, adománygyűjtésbe kezdenek. „Pataky Károllyal, Királyhelmec polgármesterével vettem fel a kapcsolatot, akihez testvértelepülésük, Beregszász polgármestere, Babják Zoltán fordult segítségért. Ő írta meg egy listán, pontosan mire lenne szüksége az otthon maradt lakosságnak, mivel az élelmiszer-, a víz-, az energiaellátással gondok vannak. Főleg tartós élelmiszert és technikai eszközöket kértek. Az utóbbiban nem tudtunk segíteni, de körülbelül négy és fél tonna tartós élelmiszert gyűjtöttünk össze és vittünk el Királyhelmecre. Volt olyan, aki egy raklapnyi rizs ajánlott fel, de tisztálkodási szereket is adományoztak, például 200 liter fertőtlenítőt. A szállítmányt a királyhelmeci városi hivatalban leadtuk, onnan továbbítják Beregszászra” – fejtette ki Somogyi László.