A szlovák Trója megszűnése után

A szeptember 4-től november 21-ig megtekinthető kiállításon az időszámításunk előtti 15-13. századból származó munkaeszközök, ékszerek, agyagedények egy részét Nagysurány, valamint Kisvárad környékén találták. Tizenöt hektáros területen állt a földvár, Közép-Európa egyik legnagyobb erődítménye. A Nyitra folyó holtágának bal oldalán található dombot Váracskának, és szlovák Trójának is nevezik. A nagysurányi Váraljacskával együtt jelentős őskori lelőhelyként tartják számon. A kerámiákon kívül számos állatcsont, csiszolt és pattintott kőeszköz, agyagnehezék, csonteszköz és teknőspáncél került elő a föld mélyéből az ásatások során. A hévmagyarádi kultúra időszaka Váracska teljes területére, illetve leleteire jellemző, még a sáncokon túlról is kerültek elő bronz edények és agancsból készült dísztárgyak.

A halmos temetkezés mellett általános volt a családi sírcsoportokból álló nagyobb síktemető, találtak csontvázas sírokat, valamint urnás, szórthamvas rítusra utaló nyomokat is. Leginkább hamvasztásos a párkányi régióbeli Szalka és Ipolykiskeszi környéke. A bemutatott leletekhez készített tájékoztató táblák egyikén az áll, hogy a koszideri időszak az 1958-ban Szentpéteren véletlenül felfedezett birituális temetkezésben tükröződik. 56 sírt tártak fel a bronzkori időből, a csontvázas temetkezés módszere dominált ezen a területen, de előfordult néhány hamvasztásos sír is.

Már a kutatás során utaltak a régészek a hely rendkívüli jelentőségére. Jellegzetesek a sírok fölé emelt halom formájú földsáncok. Dunaradványon készült a felvétel egy kör alakú csatornával körülhatárolt sírról, de több értékes felvételt és rekonstrukciós festményt is láthatnak a látogatók. A kiállítás egyik érdekessége a salta leoni típusú spirál csövecskékből készített nyaklánc rekonstrukciója, vagy a gazdag női sírból származó kosziberi ékszerek Szentpéterről. A bemutatott leleteket a Szlovák Tudományos Akadémia nyitrai archeológiai intézete, a Komáromi Duna Menti Múzeum, a lévai Barsi Múzeum, valamint a pozsonyi Archeológiai Múzeum és a Nyitra-menti Múzeum kölcsönözte az érsekújváriaknak.  Jakub Godiš régész, a kiállítás kurátora a sajtótájékoztatón elmondta, egymás mellé felfűzött farkasfogakból készült nyakláncot is láthat a közönség, melyet egy elhunyt gyermek sírjában találtak. A gyerekek holttestét sosem égették el.

A kedvcsináló, számos információt nyújtó kiállítás megtekintése után bizonyára még élénkebben érdeklődnek majd a látogatók a térség bronzkori kutatásainak eredményeiről.