A mesélés lélektana, a mese ereje

A Galántai Könyvtár és Récsei Noémi újságíró, televíziós műsorvezető szeptemberben indított közös sorozatának idei utolsó részének címe A mesélés lélektana volt. Az est házigazdája, Récsei Noémi Eliaš Bosák Tünde pszichológussal és Petres Csizmadia Gabriella egyetemi tanárral járta körbe a témát. A beszélgetést Albert Einstein gondolatával kezdték, aki azt vallotta, minél több mesét mondanak a gyereknek, annál intelligensebb lesz. Ezzel mindkét szakember egyetértett. Eliaš Bosák Tünde felidézve gyerekkori emlékeit a nagymamája történeteit említette, aki sokszor és részletesen elmesélte neki a családja deportálását és a két, idegen helyen töltött évet. A szakembernek meggyőződése, hogy a megpróbáltatások ellenére mindig mosolygós, szerény és hálás nagymama és a történetei segítettek az értékrendje kialakításában és abban, hogy ne vesszen el az életben. Petres Csizmadia Gabriella szintén a nagymamáját említette, aki 97 évesen olyan világot tár a családtagjai elé a történetei révén, amely egészen távoli a mai embernek. Az est két vendége a továbbiakban megpróbálta megfogalmazni, milyen a jó mese, továbbá olyan kérdésekre keresték a választ, hogy pszichológiai szempontból miért fontos a mese, hogyan segít a traumák feldolgozásában, vannak-e rossz mesék, kell-e idegen nyelven mesét mondani vagy olvasni a gyerekeknek és miben sérül az, akinek nem olvasnak vagy mondanak mesét.

Petres Csizmadia Gabriella a nyitrai egyetem irodalomszakos tanáraként elmondta azt a számára megdöbbentő tapasztalatát, hogy a mostani egyetemisták nagyobb részben ismerik a meséket a televízióból, mint a könyvekből, egyértelműen azt látja, hogy megváltozott a mesélés kultúrája. Eliaš Bosák Tünde a mesélést a kapcsolattartás egyik eszközeként említette. A műsorvezető kitért a közelmúltban nyilvánosságra hozott PISA-jelentés eredményére, amely megállapította, hogy a szlovákiai diákok körében hatalmas problémák vannak a szövegértéssel, az értő olvasással. A két szakember elismerte, hogy ez olyan probléma, amellyel foglalkozni kell, de szerintük az értő olvasásnál még fontosabb a kicsi gyerekek szó- és beszédértése, amely kevesebb figyelmet kap, pedig az az alapja a további tanulásnak, fejlődésnek. Kiemelték az óvópedagógusok és a család szerepét ebben a kérdésben. Felhívták a figyelmet a jobbnál jobb módszerekre és programokra, amelyek az olvasást népszerűsítik. A pszichológus hangsúlyozta, nem szabad, hogy az olvasás kényszer és feladat legyen a kisiskolások számára, hiszen az óvodában még jutalom volt. Ugyancsak kiemelte a szülői minta, a közös felolvasás fontos szerepét. Az egyetemi tanár kifejtette, azért fontosak a családi történetek, mert azokon keresztül önmagunkat is meg tudjuk fogalmazni, a mesének, a mesélésnek tehát az identitásépítésben, az önismeret fejlesztésében is fontos szerepe van.

A bő egyórás beszélgetés végén, ahogy az minden alkalommal lenni szokott, a résztvevők olyan könyveket ajánlottak a közönségnek, amelyek a témával kapcsolatosak és megtalálhatóak a Galántai Könyvtárban. Az intézmény heti két alkalommal szervez meseolvasást szlovák és magyar nyelven az óvodáskor alatti gyerekeknek, ezzel népszerűsítve a mesélést és az olvasást. A novemberben betegség miatt elmaradt beszélgetőestet 2024. február 23-án tartják a megszokott helyszínen. Tóth Erzsébet Fanni pszichológus lesz Récsei Noémi vendége, az est címe: Bennünk élő múlt.