Nagymácséd: az életteli teli, fejlődő falu. GALÉRIA

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén fekszik, Galánta városától alig 10 kilométernyi távolságra. A település a magyar–szlovák nyelvhatáron található, ennek megfelelően a községben ma magyar és szlovák alapiskola, valamint óvoda is működik.

Fejlesztések, újítások

Szembetűnően szép és mozgalmas falu, amely ráadásul – a fent említett nyelvhatáron való fekvés ellenére – továbbra is igyekszik megtartani hitét és identitását. A fejlesztési tervek elkészítése ezért a településen élők, valamint az érintett szakemberek bevonásával történik. Minden projekt esetében igaz azonban, hogy hosszú út vezet az első ötlettől a végső megvalósításig – különösen igaz ez az elmúlt időszakra, amikor a Covid elhúzódó gazdasági és társadalmi hatásai a településfejlesztési tervekre is hatással voltak. A pandémia komoly tanulsága azonban, hogy a sikerhez a válságállóság ugyanolyan fontos, mint az, hogy ki milyen lehetőségeket tud kihasználni. A járvány okozta veszteségekért és nehézségekért cserébe olyan tapasztalatokkal gazdagodtak a nagymácsédiak is, melyek révén alkalmazkodóképességük nagy mértékben javult. „Megtanultuk értékelni az élet apró örömeit” – fogalmaz Lancz István polgármester, és maximálisan egyet kell vele értenünk. A nagymácsédi lakosok többsége a járvány tapasztalatai után sokkal szervezettebbnek és „ütésállóbbnak” tartja magát, mint bármikor korábban.

Örvendetes, hogy az elmúlt években az önkormányzat több pályázata is sikeres lett, így több fejlesztést is meg tudtak valósítani. A községben sor került az óvoda és az iskola felújítására, új külsőt kapott az önkormányzat épülete és a ravatalozó is. Felújították a község főterét, a művelődési házat, parkolókat létesítettek, az iskola területén sportpályát alakítottak ki, a környezetvédelmi minisztérium támogatásával pedig létrehoztak egy korszerű gyűjtőudvart is. A közbiztonság, illetve a lakosság komfort- és biztonságérzetének javítása érdekében térfigyelő kamerákat helyeztek el a falu több pontján. A tenni akarás folyamatossága jól látható. A polgármester a képviselő-testülettel karöltve valamennyi lehetőséget megragad, hogy a község társadalmi és gazdasági szempontból is fejlődni tudjon.
„Ha generációk szerint szétbontanánk, hogy kinek mi és miért volna fontos, akkor minden bizonnyal eltérő vélemények születnének. A lakosok jogos igényeit azonban minden esetben próbáljuk kielégíteni, ez egy polgármester feladata. A jövőben mindenképp foglalkozni szeretnénk a helyi óvoda bővítésével, sajnos kellemetlen, de helyszűke miatt bizony el kellett utasítanunk pár jelentkezőt. Az építkezni vágyó fiatalok problémáját is oldanunk kell, hogy a községben maradjanak. Számukra hamarosan új építkezési területek kerülnek kialakításra. És végül még egy dolog, amely az idősebb generációt érinti. Sajnos a tendencia azt mutatja, hogy nagyon sok idős ember kénytelen idősek otthonába vonulni, mert a családok csak így tudják megoldani ellátásukat. Nagy szükség lenne ezért egy olyan helyre, ahol napközben szakképzett ápolók foglalkozhatnának velük. Nem biztos, hogy idősek otthonára – ennek kialakítása önerőből szinte lehetetlen is volna –, de egy úgynevezett napközi otthonra, hogy legalább azok az idős emberek, akik aránylag jó egészségügyi állapotnak örvendenek, egy ilyen jellegű intézményben el tudják tölteni a napjukat. Este pedig már a családtagjaik körében lehetnének” – ismerteti a község terveit a polgármester.

A számok nem hazudnak

A ház- és lakásépítés fontossága Nagymácsédon alfája és ómegája az ifjú nemzedékek megtartásának. A polgármester is fontosnak tekinti az új házak és lakások építését, mint mondta, a beadott kérvények száma is bizonyítja, hogy óriási a kereslet a lakások iránt. Ugyanakkor ennek is köszönhető, hogy a helyi teljes szervezettségű iskolában nem csökken a gyerekek létszáma. A Mészáros Dávidról elnevezett magyar alapiskola jelenleg 130 tanulóval büszkélkedhet, a vele egy épületben található szlovák iskolába pedig 20 gyerek jár. Az óvodában magyar és szlovák nyelven is folyik a nevelés, mintegy 68 gyermekkel.

A civil szervezeteknek sincs okuk panaszra. A vadászok, a tűzoltók, a sportolók és a nyugdíjasok továbbra is élik a maguk termékeny életét, jelentős részt vállalva a falu kulturális életének a szervezéséből. A sportklubok közül a futballisták viszik a prímet, felnőtt-, ifi- és öregfiú csapattal is büszkélkedhetnek, de a községnek sakk-, asztalitenisz- és tollaslabdaklubja is van. A falu hírét a Kéknefelejcs énekkar öregbíti, amely a község és a régió kulturális életének egyik állandó résztvevője. A múlt megőrzése, a hagyományok tisztelete Nagymácsédon ma is fontos, a vezetőség célja, hogy a falu továbbra is a lehető legélhetőbb maradjon kicsinek és nagynak egyaránt.

Közös erővel a régióért

A Dudvág Helyi Akció Csoport a Duna menti alföldön ezért például olyan fejlesztések megvalósításán szorgoskodik, melyek a jövőben jelentősen javíthatják a helyiek életminőségét. A társulás tagjait a Galántai járás 12 települése adja, köztük foglal helyet Nagymácséd, ahol a szervezet irodája is található. A társulás egyik fő célja olyan közösségi tevékenységek szervezése, amelyek elősegítik a lakosság összetartását, segítenek megerősíteni a társadalmi struktúrákat.

Egy kis történelem

Egykor Felső-Magyarország nagy része Csák Máté birtoka volt, ma már csak a Kis-Duna, a Vág és a Kis-Kárpátok határolta sík vidéket nevezik Mátyusföldnek. Nagymácséd ennek a lenyűgöző adottságokkal rendelkező területnek a közepén fekszik, az őskortól lakott területnek számít. Ezt bizonyítják a falu határában végzett ásatások is, ahol a nyitrai Régészeti Intézet kutatói olyan apró kőszerszámokat találtak a mezolitikumból, melyeket őshalászok és vadászok használtak. Ennél is jelentősebb azonban az a 48 darab, a 10. század elejéről való honfoglalás kori sír feltárása, amely lovas ősmagyaroknak az itteni letelepedéséről tesz tanúbizonyságot.

A 16–17. században a falu életét nagyban befolyásolta az állandó török veszély, és II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának katonai műveletei is érintették a környéket. A 19. század második felében tűzvész és járvány tizedelte a lakosságot, később pedig, a 20. század szörnyűségei érték el őket is. Az első világháborúban elesett 68 halott nevét a a Hősök sírja fölé emelt emléktáblán örökítették meg a helyi temetőben.

Nagymácsédon 1946 nyarán szintén beindult az úgynevezett reszlovakizáció. A magyarok kitelepítése Magyarországra 1947. április 1-jén indult, és május 15-én ért véget. Összesen 61 családot telepítettek ki, helyüket az önként áttelepült magyarországi szlovákok foglalták el. Nagymácséd azonban nem felejt, és mivel még ma is élnek a szétszakított családok, testvérek és unokatestvérek leszármazottai, a községben évről évre megemlékeznek e csúfos eseményről. A falu vezetésének szintén szívügye ezeknek a kötelékeknek az ápolása, valamint azok új alapokra való helyezése, megerősítése – ilyen célból szorgalmazza Lancz István polgármester, hogy a testvérfalvak – Hajós város és Pécsvárad – folyamatosan tartsák egymással a kapcsolatot, és ne csak papírforma szerint ismerjék egymást. Sok község példát vehet elhivatottságukról.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/14. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene