A közút nem versenypálya!

Vasárnap

Farnadon született, Zselízen él, Muzslán dolgozik. Több nyelvet beszél, az anyanyelvén és a szlovákon kívül angolt, németet és portugált. Agronómus és hegyi-autóversenyző. Kecskés Andrea azon hölgyek közé tartozik, akik kimagasló eredményeikkel megmutatták, a nőknek igenis helyük van az autósport világában.


 

Mosolygós, kedves, nőies. A volán mögött látva talán őt is lehurrogja néhány férfi, pedig ha lerobbanna az autója, és Andrea a segítségére sietne, bizonyosan leesne az álla. Néhány napja hazafelé menet észrevette, hogy a kuplung picit rezonál. Meglepődött, mint mondja, „nem szoktam olyan nőiesen vezetni, hogy elégessem a kuplungot”, de mindjárt elvitte a szervizbe, ahol kiderült, hogy egy, a pedálhoz tartozó kis rugó elszakadt. A javító meg is lepődött: eddig még soha nem volt, hogy valaki azonnal észrevette volna. Andrea sok mindent meg tud javítani, de jelenleg új kocsival közlekedik, ehhez inkább nem nyúl. Céges autó, az Opel Team Szlovákia P.T. igazgatójaként ezt a márkát választotta, versenyeken viszont EP 3-as Hondával indul. Szerinte ez nem egyedi, mindenki azzal versenyez, ami az aktuális helyzetnek legjobban megfelel.


Azt mondod, nem nőiesen vezetsz. Mint sofőrt, érdekelne, ez mit jelent?

Mindkét nembeliek között akad rossz sofőr. A versenyeken azt hinné az ember, hogy szeretettel, rajongással viseltetnek irántunk, támogatnak, de inkább az van benne, hogy: csaj vagy, no akkor még jobban megkergetlek és legyőzlek.


Ha gyerekként megkérdezték, mi leszel, ha nagy leszel, mit mondtál?

Versenymérnök a Forma–1-ben. Ez tizennégy, tizenöt éves koromban kezdett kialakulni, jó tanuló voltam, s az elektrotechnika felé irányultam, amikor az egyik tanárom megkérdezte, hogy miért. Mondtam, mert a Forma–1-ben szeretnék dolgozni, s ehhez a legjobb mérnökök között kell végeznem. A Károly Egyetem megfelelő volna hozzá. Tényleg erre készültem. Pubertás korban maga a technika még mindig érdekelt. A nyelvek azonban kezdtek jól menni, és úgy döntöttem, hogy angol–német szakon folytatom tovább. Elvégeztem, doktorátust szereztem, s az autózás háttérbe szorult. Aztán keresni kezdtem, megvettem az első autót, de a versenyzésre még mindig nem gondoltam.


Gyerekként baba helyett autókkal játszottál?

Mindenevő voltam játék terén. Volt autóm is, de főleg az autós matricák érdekeltek. Édesapám is autókedvelő, sokat mentünk együtt. Olyan tizenkét évesen vezetői leckéket vettem tőle, bár erről nem szabad beszélni. Traktort viszont előbb vezettem, mint autót, otthon kicsiben mezőgazdászkodtunk.


Az F1-gyel a tévében találkoztál, vagy személyesen? A Hungaroringet, ami közel van, 1986 augusztusában nyitották meg.

Én 1986-ban születtem, 2000-ben jártam ott először, a szüleimnek addig könyörögtem, amíg el nem vittek. Hihetetlen volt élőben látni, hangosabbak voltak az autók, mint elképzeltem. Akkor még a 12 hengeres korszak volt a Forma–1-ben. Aztán többször elmentünk motoros és gyorsasági versenyekre is.


A Forma–1-be bekerülő pilóták négy-öt évesen kezdik, te erről lekéstél.

Mikor ezeket olvastam, akkor tudatosult bennem, hogy lekéstem, de addig hittem, hogy a körülötte működő közegbe be tudok jutni. A törés az első autó vásárlásakor jött, eleinte még félve vezettem, de mikor megszoktam, olyan húszéves koromban, azt vettem észre, hogy egész jól vezetek. Lehet, hogy a kezdők magabiztossága volt, de megtörtént, hogy egy rendőr ismerősöm jött velem, s azt mondta: te az országutak kalóza vagy.


Mert gyorsan vezettél?

Szerintem magabiztosan, jó váltásokkal, de picit sportosabban. Volt olyan is, hogy jöttem haza Komáromból, és édesapámnak küldtem egy mms-t, hogy mennyivel megy ez a kis autó, le is fotóztam a tachométert. Kaptam is, mikor hazaértem. Nem a gyorsaságért, hanem mert fotóztam. Egyébként manapság nagyon biztonságosan vezetek. Mivel a Szlovák Motorsport Szövetség az FIA alá tartozik, s van köztünk egy megállapodás a felelősségteljes vezetésért, úgy állunk hozzá, hogy mi példát mutatunk. S ha valamit a civil életben elkövetek, amiért bevonhatják a jogosítványomat, akkor a versenyjogosítvány is ugrik. Egy autóversenyző is csak ugyanolyan közúti résztvevő, mint bárki más.


Mi az, ami a hegyi versenyt azzá teszi, ami?

Több tényező. Az emlékezőképesség és az, hogy fejben ott légy. Egy három kilométeres hegyi útszakasz harminc kanyarból áll, csukott szemmel is föl kell tudni idézni az összeset, hogy következik egymás után, ahhoz, hogy gyorsulni tudjak. Szerpentines, szakadékokkal teli hegyi útszakaszokon versenyzünk, ráadásul az út foltozott, egyenetlen, sokszor leszakadt a széle. Gyakorlásra nem sok az esély, azt még közútként használják, pénteken már nem mehetek föl a versenyautóval, civil autóval próbáljuk bejárni, de akkor szemközti forgalom is van. Mikor beülök a versenyautóba, s teli gázzal elindulok, az a kanyar teljesen más, az autó is másképp reagál. Ráadásul a versenyautót ezen a szinten keveset vezetjük. Van egy cseh szakkönyvem, ott írják, hogy a Forma–1-ben könnyű tapasztalatot szerezni, egy versenyen lefutnak 300 kilométert, a hegyin hat kilométert megyünk élesben. Három kilométer a pálya, négyszer megyünk föl, kettő próba, kettő a mért idő. Gyakorolni fedélzetikamera-felvételekkel tudunk.


Nők és férfiak egyenrangúak?

Már kiharcoltuk a női bajnokságot, azon győztem is, a férfiak között voltam már második. Egyébként a hegyi versenyeken négyen vagyunk Szlovákiából, ketten anyukák. Másik dolog, hogy sok nő nem saját ösztönzésből kezdte a vezetést, hanem a párja vagy az édesapja versenyez.


Tudod, hány versenyen vettél részt eddig?

Élesben tizenegyen, de az dupla hétvége így kettőnek számít. Az első bajnokim 2019-ben Ozsgyánban volt. 2016–17 körül indultam amatőr viadalon. Azután ezek megszűntek, mert történtek halálos balesetek, már csak bukósisakban, tűzálló öltözékben, nyakvédővel lehet versenyezni. Egyébként ez elég költséges. A standard ruha olyan, mint a Forma–1-es versenyzőknél, 45 másodpercig égésálló, s alatta a fehérnemű is kibír 45 másodpercet.


Volt már baleseted?

Se úton, se pályán, hála Istennek! Édesapámtól sok tanácsot kaptam, hogy ha hó van, ne fékezz, inkább nyomd ki a kuplungot, hídon ködös időben lassan menj, mert jég van rajta… Én kötelezővé tenném a csúszás iskoláját.


Izgulsz a versenyek előtt? Vagy azt nem szabad?

Rajt előtt nagyon, de nem mutatom. Ha belegondolok, hogy 186 kilométer volt a maximális sebességem hegyi versenyen, kanyarokban 103 az átlag, az nem vicc.


 

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/43. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene


 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?