Különleges szentföldi lelet

A foglyok segítettek a mozaikpadló megtisztításábanČTK/AP-felvétel A börtön átépítését pár hónapja kezdték meg, hogy a mostani méretén felül alkalmassá tegyék 1200 palesztin rab befogadására. Az építkezés előtt ásatásba kezdtek a kijelölt területen; a munkálatok során 50 fogoly munkáját is igénybe vették a régészek. A mozaikok első nyomait hamar megtalálták, ám időbe telt, mire az egész padlózatot megtisztították. A régészek szerint a templom az i. sz. 3. századból származik, azaz évtizedekkel a konstantini egyházreform előtt épülhetett. A most megtalált leletek így egyedülállóak a térségben, és segítségükkel talán végre sikerülhet megérteni a helyi egyház fejlődésének történetét is. A templom datálásában a szakértőknek az a mozaik segített, amely egy római tisztviselő és egy, Aketous nevű, az egyháznak templomépítésre pénzt adó nő történetét „beszéli el”. Több helyen megtalálták az ókeresztények szimbólumának számító halat is: így a mozaik szélén és a helyszínen talált görög feliratokat tartalmazó kerámiadarabokon is ez látható. A helyszínen egy ősi asztal maradványai is előkerültek, melynek felirataiból arra következtetnek a régészek, hogy ez lehetett az a kor, amikor a keresztények oltárokat kezdtek használni a templomokban.

A lelet helye is figyelemre méltó, hiszen nem messze innen található a végítélet nagy ütközetét elhozó Armageddon mezeje. A szakértők szerint talán ezzel is indokolható a térség fokozott korai vallásossága, és az, hogy az első püspökségek egyike is itt jött létre.

A kutatók folytatják az ásatásokat, hogy feltárják az épület maradékát, és hogy megtalálják a keresztelőkápolnát is. A felfedezés komoly visszhangot kapott az izraeli és nemzetközi médiában, maga Ariel Sharon miniszterelnök is lenyűgözőnek nevezte a felfedezést. A Vatikán szintén üdvözölte a templom megtalálását, hiszen szerintük egy ilyen felfedezés még érdekesebbé teheti Izraelt a keresztények, a katolikus egyház és a világ számára.

Stephen Pfann, a Szentföldi Egyetem professzora szerint a 2. és 3. század volt az az átmeneti időszak, amikor az emberek újradefiniálták vallásos elképzeléseiket és viselkedésmódjukat. Szerinte azért különleges a lelet, mert ekkor még üldözték a keresztényeket, így meglepő, hogy ilyen nyíltan megjelenítették Krisztust a mozaikon. „Talán éppen ez lehetett az oka a templom elpusztításának is” – mondta a professzor. Joe Zias antropológus, az Izraeli Régészeti Hatóság egykori vezetője azonban megkérdőjelezte a leletek hitelességét, ugyanis szerinte a 4. század előtt Izraelben nincs nyoma a keresztény egyháznak. Az épületet szerinte használhatták már korábban is, ám bizonyosan nem keresztény célokra.