Hová tűnt az igazi férfi és a nagybetűs nő?

Vajon függ a tapasztalás minőségé attól, hogy férfiként vagy nőként élem meg azt? Lehet, hogy egy párhuzamos idősíkban most nem nőként, hanem férfiként írom ezeket a gondolatokat...

A kiteljesedett, tudatos élethez mindenkinek, legyen akár nő vagy férfi, szükséges bejárni egy transzcendens utat; hogy megtapasztalja önvalóját, és végleg elhagyja az illúziók, a téveszmék és a hamis önképek világát.

Az út, amit a női, illetve a férfi energia bejárhat, mégis más, hiszen a női energia minőségileg eltérő erőt képvisel, mint a férfi. Talán ez az a különbözőség, ami segíthet jobban megérteni nemcsak az energiákat, hanem az egyéni fejlődés és a transzformáció fontosságát is.

Miért keresi ma annyi ember szinte kétségbeesetten a saját önismereti útja helyett a másik felét? Mert amíg nem élünk tudatosan, törekedve az elme tisztaságára, addig mindig és mindenáron kell valaki, aki betölti az űrt, a hiányt, begyógyítja a sebeket, oldja a szorongást, a félelmeket. De mindez csak átmeneti lehet, mert két fél emberből soha nem lesz egy egész. Sebzett, meggyötört lelkek maradnak, akik egymás húsát tépik, marják egy kis boldogságmorzsáért.

Mit képvisel a női energia?

A női részünk az érzékszervi részért felel. Az otthonért, a tűzhelyért, a táplálék elkészítéséért és az utódok érzelmi támogatásáért. Ez persze nem jelent kizárólagosságot, hiszen attól, hogy egy nőnek van hivatása, karriert vagy támogató közösséget épít elemző, összegző, stabil, értékkövető gondolkodással, attól még szintén megélheti azokat az energiákat, amelyek támogatják a lágyságot és a befogadást. A női energia igen sokrétű, és a férfiakban ugyanúgy jelen van a feminin rész is, mint ahogy a nőkben a maszkulin energia. Mi okozza mégis a bizonytalanságot, az érzelmi zűrzavart, a kételyeket, szorongást, félelmet?

A XXI. századi nő erős. De nem is akárhogyan. Énképe része a maszkulin erő, azonosult vele, amivel jön, megy, intézkedik, teremt, megold, összeszerel, és elméletileg sose fárad el. Virágot is tud venni magának, és egyedül is képes táncolni, ahogy egy mai, igen népszerű popsláger is mondja. Folyamatosan küzd, állandóan a harctéren van, férfi minőségeket működtet, és erre rendkívül büszke. Az ő skarlátbetűje az erő, amit egyedül csak ő tud működtetni, gyerekekkel. Egyedül a világ vagy valami más ellen. A lényeg, hogy mindig valami ellen küzd, és nem valamiért.

Közben ebben a folyamatos kifelé figyelésben elveszíti a fókuszt mindarról, ami a feminin energia sajátja. A nő ugyanis egy adott területért felel, míg a férfi egy utat jár be odakint a nagyvilágban, aztán hazatér. Milyen meseszerű ez, ugye? A hős, a megfáradt vándor nyugalmat talál a nő ölében. De egy harcos nő otthon is harcol, a családi tűzhelyet mindig nagy lángon égeti. Nem bánik jól a tűzzel, mert valami mást tanult, látott, tapasztalt, és amíg nem indul el a transzformatív útján, nem is lát ebből a helyzetből kiutat, és számára minden férfi gyenge lesz. Ebben a helyzetben vele ég a férfi energia is. Néha az egész család. Akkor is, ha a férfi átmenetileg élvezi a szenvedélyt, de idővel visszavonul, és befogadó, lágy, inaktív lesz. Mert ahhoz, hogy az egyensúly létrejöjjön, valakinek képviselnie kell a női energiát is. Ki itt a hibás? Nem ez a jó kérdés, mert ez újabb harcot és küzdelmet generál.

Nem hibát vagy hibást kell keresni, hanem mindenkinek, nőnek és férfinak egyaránt önmagát. Ki ő, mit szeretne, hogyan szeretné? Követi-e a gondolatot cselekvés? Van-e rugalmasság, tudatosság, érzelmi egyensúly?

A női energia akkor tud anyai minőségben is kiteljesedni, ha nem fektet erőfeszítést a férfi hibáztatásába mindazért, amit ő nem tud vagy nem akar megélni, mert fél, mert makacs, vagy mert azt az energetikát viszi tovább, amit az anyja vagy a nagyanyja is. Megfelelő szellemi praxis nélkül a szereplők ugyan újak lesznek, de a hitrendszer, ami ezt működteti, ugyanaz marad. A tudati labirintus fogságában le lehet élni egy életet, de az az élet tele lesz fájdalommal, bánattal és bizonytalansággal.

Mit képvisel a férfi energia?

Amíg a nő egy adott területért felel, addig a férfi az otthonon kívüli világban tevékenykedik, majd visszatér, és a kint szerzett tapasztalattal gazdagítja, védi a nőt, később a gyerekeit. A férfi teremtő minőségét (amit szükségszerűen a nőtől eltávolodva kell megélnie, de nem a nő elárulásával, elhagyásával, becsapásával) befolyásolja, hogy fizikailag, érzelmileg és mentálisan tudatos-e. Amíg egy férfi nem ismeri a helyét a világban, fél a saját érzéseitől, különösen azoktól, amelyek elgyengíthetik, addig a férfi nem lel békére. Bizonytalan kisfiúként pedig inkább anyát választ, vagy idővel anyát hasít a párjából, hűtlen és tiszteletlen lesz. Magához is és mindenkihez, aki hozzá kapcsolódik. Az a férfi, aki önmagát nem képes megújítani, annak a teremtő potenciája sem tud kiteljesedni. Ilyenkor van az, hogy a függőségekbe, az áldozatszerepbe menekül, és érzelmi bizonytalanságával önmagának és másoknak sok fájdalmat okoz. Szenved, és amíg szenved, addig szenvedtet is.

A férfi rész aktív, harcos, teremtő, tanító, védelmező, cselekvő. Benne az apai minőség, mely segít a gyermeknek eligazodni a kinti világban, ami tele van nem várt veszélyekkel és kihívásokkal. Amennyiben ez az energia hiányzik egy családból, vagy azért, mert az apa meghalt, vagy elhagyta a családot, vagy azért, mert átadta az anyának az apa szerepét is, felborulhat a családi energia, és az utódok ezt a mintát ismételhetik mindaddig, amíg az egyik úgy nem dönt, hogy megváltoztatja a megkövesedett, romboló hitrendszert.

A férfi energia a mozduló energia (ami nem instabilitást, el- és cserbenhagyást jelent), míg a női energia a statikus (ami nem otthonülést, inaktivitást, lustaságot mutat). Bármilyen meglepő, az energiák egyensúlya mindig létrejön, de nem hoz szükségszerűen harmóniát is. Hiszen amikor egy családban felcserélődnek a szerepek, eltűnik a tisztelet, az őszinteség, a kölcsönösség, az empátia, és megjelenik a kontrollálás, hatalom és akarat érvényesítése, a manipuláció és a hazugság.

Transzformatív út és szellemi praxis

Nem létezik rossz karma, csak olyan, amit még nem kezdtek el cselekvéssel jó karmává alakítani. Az érzelmi tudatosság és a gondolat cselekvésre váltása kiemelt fontosságú a férfi-női szerepeknél is. Hiába mondod azt férfiként, hogy nem akarok már olyan nőt, aki úgy kezel engem, mintha a beosztottja vagy a gyereke lennék, ha közben te mint férfi a mindennapokban semmit sem teszel azért, hogy a teremtő férfi minőségedet támogasd. Akarattal és makacssággal elszigeteled magad a kellemetlen érzéseidtől, valóság helyett gondolati projekciókat gyártasz, a múltba veszve élsz, illúziókat, kifogásokat keresel, és hamis azonosulásokkal élsz. És ez a női energiára is ugyanúgy igaz. Szükségszerűen a nők útja az anyaság miatt is eltér a férfiétól. De önismeret nélkül, kislányszerepből, hisztizve, bírálva, követelőzve kizárólag olyan férfi fog akaratán kívül is az életébe kerülni, aki bizonytalan, inaktív, passzív, befogadó, és nem harcol semmiért. Mindegy, hogy nőként vagy férfiként olvassuk ezt, tudnunk kell, hogy önismeret nélkül nincs fejlődés, csak ismétlés és összekuszálódott párkapcsolati, családi energiák és szerepek.

Montorffy Letti

fejlesztő coach