Saját képzéseket indít a Freeszfe Egyesület

„Több szempontot is mérlegeltünk. A tanári kapacitásainkat, az erőforrásainkat, és azt, hogy mindenben meg tudjunk felelni a jogi környezetnek” – mondta Bagossy László rendező a HVG-nek. Hozzátette: komplex képzésekre törekedtek, de a szakok akkreditációja nem tette lehetővé, hogy szabadon alakítsák az oktatás kereteit. Ugyanakkor a hallgatókban és a tanárokban mindig megvolt a vágy a szakok közötti átjárhatóságra. A Freeszfe a kormány által megszüntetett, illetve átszervezett nagy múltú Színház- és Filmművészeti Egyetem szellemiségét kívánja továbbvinni.
A hosszú távú képzéseken kívül a tervek szerint egész évben tartanak majd egy-két hetes workshopokat, mesterkurzusokat is, filmes és színházi területen egyaránt. A filmes foglalkozások szakmai vezetője Enyedi Ildikó és Gigor Attila filmrendezők, ők közösen vezettek korábban osztályt a Színház- és Filmművészei Egyetemen. A színházi workshop Ascher Tamás és Bagossy László irányításával zajlik majd. 
Jelenleg is folynak az egyeztetések a leendő oktatókkal, közöttük olyan alkotókkal, mint Mundruczó Kornél, Tarr Béla, Horvát Lili, Szilágyi Zsófi, Fliegauf Bence, Rév Marcell, Reisz Gábor vagy Petrányi Viktória. Az oktatók annak tudatában vállalták a feladatot, hogy ebből hátrányuk származhat. „Hosszú azoknak a nagyszerű tanároknak a listája, akik a Freeszfe-re jelentkeztek tanítani, méghozzá nyíltan és büszkén, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Természetesen nem akarunk hosszú távon visszaélni ezzel a nagyvonalúsággal, és azon dolgozunk, hogy megfelelő anyagi körülményeket teremtsünk a munkához. Továbbra is nagy szükségünk van a közvélemény szolidaritására és támogatására” – hangsúlyozta Bagossy László.
Mivel nemcsak a mesterkurzusok, hanem az osztályok is kis létszámúak, ide is felvételizni kell. Terveik között az akkreditált képzések elindítása is szerepel.
A Freeszfe Egyesület első színpadi produkcióját is bemutatta július 6-án: Dohy Balázs rendezését, A nevetséges sötétséget. A végzős hallgató Wolfram Lotz sikerdarabját állította színpadra, amelyet Joseph Conrad A sötétség mélyén című műve és az Apokalipszis most című film inspirált. A dráma egy német katona története, aki eltűnik a dzsungelben, a folyamatos életveszély és egyedüllét hatására pedig megőrül.