Kulturális blokád vagy boszorkányüldözés?

Míg Ukrajna lángokban áll, addig a világ egyre több területen próbál harc nélkül nyomást gyakorolni Vlagyimir Putyinra – az orosz oligarchák megszorongatásával, illetve az orosz bankok megroppantásával. Az utóbbi napokban a mozik, színházak, múzeumok is a háború közvetett harctereivé váltak. Nadine Dorris brit kulturális miniszter egyenesen az ukrajnai háború harmadik frontjának nevezte a kulturális színteret.

A nemzetközi filmipar szinte azonnal beszállt Oroszország bojkottálásába. A nagy stúdiók sorra jelentették be, hogy felfüggesztik filmjeik forgalmazását az országban, így nem tudni, mikor jutnak el az orosz lakossághoz az olyan nemzetközi sikerfilmek, mint az új Batman vagy a Morbius.

A Netflix felfüggeszti oroszországi produkcióit, köztük az épp forgó thrillersorozat munkálatait, ami a második eredeti orosz Netflix-gyártmány lett volna. De nemcsak a legnagyobb streamingszolgáltató, hanem az állami BBC is elvenné az oroszoktól a néznivalót: olyan népszerű sorozatok vetítési jogát vonta vissza, mint a Ki vagy, doki? vagy David Attenborough tévésorozatát, A zöld bolygót.

A háború kitörése óta nemcsak a nagy stúdiók, de a filmes rendezvények és az azokat szervező intézmények részéről is csak úgy röpködtek a közlemények. Európa legnívósabb fesztiváljai jelezték, hogy idén az oroszok ne nagyon készüljenek se vörös szőnyegre, se díjesőre, nem látják őket ugyanis szívesen. Cannes és az Európai Filmakadémia (EFA) ugyanazon a napon jelentette meg hasonló tartalmú közleményét: nem kívánnak orosz vendégeket fogadni, amíg az ukránoknak kedvező módon nem zárul le az invázió.

A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál ennél egy fokkal óvatosabb volt. Nem zárják ki az oroszokat, ha egy feltételnek megfelelnek: nem támogathatják Putyint, illetve az ukrajnai inváziót. A nagyokat más A-listás fesztiválok is követték: a Karlovy Vary-i, a stockholmi, a torontói és a glasgow-i filmfesztiválok sem fogadnak orosz delegációt, ez utóbbi rendezvény két előzőleg beválogatott versenyfilmet ki is zárt a programból.

Az orosz művészek bojkottját sokan boszorkányüldözésnek tartják, mondván, hogy az alkotók nem tehetnek arról, mely országban születtek. A Washington Post szombati véleménycikke is árnyalni próbálja a bojkotthullám kérdését. Úgy vélik, bár jól hangzanak az oroszokat móresre tanító közlemények a fesztiválok részéről, valójában azonban rendkívül problematikusak az ilyen húzások. Szerintük a bojkott összemossa a rendszerellenes művészeket a putyinistákkal.

Kirill Szokolov, az Ukrajnában élő családja miatt rettegő orosz filmrendező munkáját a finanszírozás miatt szintén nem kívánatosnak minősítették a nemzetközi porondon,  és nem úgy tűnik, hogy ismernék az ottani finanszírozási rendszert. A fiatal filmes a New York Timesnak elmondta, hogy Oroszországban a filmek 99 százaléka államilag támogatott, mivel máshogy egyszerűen nem tudják összeszedni az alkotók a forgatáshoz szükséges pénzt.

A komoly- és könnyűzenei szcéna sem maradt ki az oroszok elleni kulturális bojkottból. Az intézkedések a popkultúra legkönnyedebb műfajaitól a magasművészetig terjednek. Már az Ukrajna elleni invázió másnapján kiderült, hogy az Eurovíziós Dalverseny idei, torinói eseményén nem fogad orosz versenyzőt. Mindeközben a Spotify bezárta oroszországi irodáit, elkezdte felülvizsgálni a felületein elérhető, orosz államhoz köthető tartalmait. A Kreml-finanszírozta Russia Today és a Sputnik tartalmait eltávolították a platformról. A Live Nation, a világ legnagyobb koncertszervező vállalata is felfüggesztette tevékenységét az országban: nem hirdetnek koncerteket és nem üzletelnek más módon sem Oroszországgal. Tőlük függetlenül is nagyon sok világsztár mondta le oroszországi koncertjét: a Franz Ferdinand, Nick Cave, a Green Day, Yungblud, a Killers zenekar, Iggy Pop és a Bring Me the Horizon is szerepel a sorban.

A könyvszakma is részt vesz Putyin háborújának elítélésében. A Kiadók Nemzetközi Egyesülete (IPA) elnöke nyilatkozatban vállalt szolidaritást „minden veszélyben lévő kiadóval, jelenleg pedig különösen a szervezet ukrán tagjával, az Ukrajnai Kiadók és Könyvkereskedők Egyesületével.” A március végi Bolognai Gyermek- és Illusztrációs Könyvvásáron nem lesz orosz stand. A Frankfurti Könyvvásár szintén felfüggeszti az orosz állami intézményekkel való együttműködést. Emellett mindkét könyvvásár promótálni fog ukrán kiadókat, akkor is, ha a háború miatt nem tudnak jelen lenni a vásárokon.