Új védőburkot kap a csernobili romhalmaz

A hatalmas védőburok műszaki csúcsteljesítmény. Egyre közelebb viszik a katasztrófa helyéhez, különleges sínekből és hidraulikából álló rendszer tolja rá a világ legnagyobb mozgatható építményét a reaktorra. Néhány napon belül a több mint 36 ezer tonnás konstrukció elfedi a rom sziluettjét, az új védőburkot november 29-én akarják ünnepélyesen átadni. „Ez a befejezés kezdete a katasztrófa következményei ellen harminc éve folyó küzdelemben” – mondja Osztap Szemerak ukrán környezetvédelmi miniszter. Az új burkolatnak száz évig kell a radioaktív sugárzást megakadályozni, védelmet kell nyújtania a nedvességgel szemben. A burok kiegészíti azt a betonszarkofágot, amelyet a Szovjetunió 1986. április 26. után sietve felhúzott, de időközben a szarkofág töredezni kezdett. A szanálás veszélyesebb része azonban még hátra van. Első lépésben a hatalmas acélkupola alatt le kell bontani a szarkofágot. A „nagytakarításhoz” az új burok belsejébe két, csaknem száz méter hosszú híddaru-rendszert szereltek be. A daruk a földön, illetve a mennyezeten létesített párhuzamos síneken mozognak. A keletkező szemetet atomtemetőben helyezik el. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"256434","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"276","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Műszaki szempontból mindent a lehető legjobban gondoltak ki – a probléma a finanszírozásban. A szerződés értelmében a munkák költségeit a volt szovjet tagköztársaságnak, Ukrajnának kellene állnia. Az ilyen projektek azonban meghaladják Ukrajna erejét – gazdasági válság, az ország keleti részén folyó háború, a Krím elcsatolása emészti fel az erőt. Maga a kétmilliárd euróba kerülő új védőburok megépítése is negyven ország pénzügyi összefogásával volt lehetséges.Ám ha sikerül is lebontani az 1986-ban sebtében felhúzott szarkofágot, még ott van a megolvadt fűtőelemek kimentése. Szakértők szerint a felrobbant reaktorban még mindig körülbelül 200 tonna urán van. „Az eltakarításhoz nincs sem pénz, sem koncepció. A sugárzó romok végleges szanálása valószínűleg csak valamikor, a távoli jövőben kezdődik el” – írta a Kommerszant orosz lap. A munkások november 15-én indították óvatosan útnak a 110 méter magas, 165 méter hosszú és 257 méter széles acélívet. Az acélpalást alatt a párizsi Notre-Dame székesegyház is elférne. A munkákban részt vevő egyik holland cég különleges technológiával már 2000-ben is segített a szerencsétlenül járt Kurszk atom-tengeralattjáró kiemelésében a Barents-tengerből. A hatóságok a tengeralattjáró katasztrófájáról is csak késlekedve, vonakodva adtak ki információkat, ugyanúgy, mint Csernobil esetében. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"256436","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"327","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Az atomerőműben 1986. április 26-án, helyi idő szerint egy óra 23 perckor egy teszt közben csúszott ki az ellenőrzés alól a technológiai folyamat, a negyedik reaktor felrobbant. A detonáció radioaktív részecskéket röpített a levegőbe, a veszélyességéből időközben vesztő atomfelhő Nyugat-Európát is elérte. Csernobilból és környékéről tízezrek voltak kénytelenek kitelepülni. A radioaktív felhő mindenekelőtt a szomszédos Fehéroroszországot, Oroszország nyugati részét sújtotta, majd szétoszlott alkotórészei Skandinávia és Nyugat-Európa felé vették az irányt. Vitatott, hogy hány ember lelte halálát a következmények miatt. Szakértők abból indulnak ki, hogy a halálesetek száma több tízezer lehet. Németországban és más államokban a Csernobil-sokk harminc évvel ezelőtt félelmet és bizonytalanságot keltett. A fiatal ökomozgalom lendületbe jött. Válaszként még konzervatív kormányok is létrehoztak környezetvédelmi minisztériumot. Csernobil miatt Olaszország 1987-ben leállította atomerőműveit, Lengyelország 1989-ben megszakította belépését az energiaellátást alapvetően az atomenergiára építő országok sorába. Svájc 2034-ig akarja kifuttatni atomerőmű-programját. Más országok, mint például az Egyesült Államok kitart az atomenergia mellett, úgyszintén Japán, a 2011-es fukusimai tragédia ellenére is. A csernobili és a fukusimai erőműben történt katasztrófa megváltoztatta az atomenergiáról folyó vitát, 2011-ben Németország is úgy döntött, hogy fokozatosan kivonja az energiahálózatból atomerőműveit.