NATO: az elfoglalt ukrán területeken tartott „színlelt népszavazásnak” nincs legitimitása

A NATO közleményében aláhúzta: a lehető leghatározottabban elítéli a luhanszki, a donyecki és a herszoni, az orosz hadsereg által részben ellenőrzött ukrán régiókban az Oroszországhoz csatlakozásról kezdett népszavazásokat.

„Ezek a területek Ukrajna részét képezik. A NATO-szövetségesek nem fogják elismerni jogtalan és törvénytelen annektálásukat. Területszerzés fenyegetésből vagy erőszak alkalmazása által nem tekinthető jogszerűnek. Felszólítjuk ezért az összes államot, hogy utasítsák el Oroszország hódítási kísérleteit” – fogalmaztak.

Oroszország döntései, beleértve a részleges katonai mozgósítást is, az Ukrajna elleni orosz háború elmérgesítését jelentik – jelentették ki, majd aláhúzták: a NATO elutasítja Oroszország „felelőtlen” nukleáris retorikáját. Oroszország teljes felelősséggel tartozik a háborúért, „azért a mérhetetlen szenvedésért, amelyet agressziója az ukrán nép számára okoz. Oroszország kezében van a döntés lehetősége, hogy véget vessen a konfliktusnak. Moszkvának azonnal le kell állítania a háborút, és ki kell vonulnia Ukrajnából – húzták alá.

A katonai szövetség kijelentette továbbá: rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét nemzetközileg elismert határain belül, és elismeri Ukrajnának az önvédelemhez való jogát. Közölték továbbá, a NATO-szövetségesek továbbra is készek politikai és gyakorlati támogatást nyújtani az Oroszország agressziójával szemben honvédő háborúba kényszerült Ukrajnának.

Végezetül emlékeztettek: a NATO védekezésre berendezkedett szövetség, mely továbbra is békére, biztonságra és stabilitásra törekszik az egész euró-atlanti térségben. Ugyanakkor kiáll minden szövetséges ország területének védelme mellett – tették hozzá.

Szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságokban”, valamint Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alatt álló részein az Oroszországhoz csatlakozásról.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán – szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem –, és a nyugati világ elítélte az annexiót.