A muzulmánok és a keresztények közötti megbékélés üzenetével érkezett Bejrútba a pápa

A katolikus egyházfőt Michel Szuleimán maronita keresztény államfő, Nadzsíb Mikáti - szunnita muzulmán - miniszterelnök és

Nabih Berri, a síita muzulmán vallású parlamenti elnök fogadta. XVI. Benedek háromnapos útján találkozik Libanon keresztény (maronita, szír ortodox, görög-melchita, örmény katolikus) és muzulmán (síita, szunnita, drúz, alavita) közösségének képviselőivel, valamint a káld szertartású és a latin egyház püspökeivel.

Érkezése előtt a gép fedélzetén adott nyilatkozatában a pápa méltatta az "arab tavaszt", amely szerinte a népek demokrácia és szabadság iránti vágyát fejezte ki, az arab identitás megerősödését szolgálta, s az ifjúság kulturálisan képzettebb részének a kiáltása volt. Felhívta azonban a figyelmet a forradalmak történetének tanulságára is, arra a veszélyre, hogy e forradalmak gyűlöletbe torkollhatnak. "Ezért mindent meg kell tennünk, hogy a szabadság a helyes irányban haladjon" - mondta XVI. Benedek.

Úgy vélekedett, hogy a szíriai háborúnak nem lesz vége addig, amíg nem szűnik meg a fegyverek importja. A pápa "súlyos bűnnek" nevezte a fegyverkereskedelmet. Egy kérdésre válaszolva megállapította: ma nemcsak keresztények, hanem muzulmánok is menekülnek a háború sújtotta helyekről. Szerinte a legelső dolog, amit tenni kell, a béke üzenetének elterjesztése. Ehhez konkrét gesztusokra és anyagi segítségre van szükség - tette hozzá.

XVI. Benedek a vallások meghamisításának minősítette a fundamentalizmust. Úgy fogalmazott, hogy Isten a világbéke megteremtésére ösztönzi az embereket, és e béke megteremtése a vallások feladata.