A Nobel-díj mellett talán a Guinness-rekord az a kitüntetés, amivel már gyerekként is találkozunk, és amit gyerekszobai fantáziakalandjaink szerves részévé teszünk. Egy egész életet leélünk úgy, hogy hivatkozási alapként tekintünk rá, elismerően biccentünk, ha meghalljuk: „Be is került a Guinness-rekordok könyvébe!” De vajon hányan tudják, valójában mi ez a könyv, hogyan jön létre, és mi mindent találunk benne?
Valószínűleg sokan maguktól is párhuzamot vontak, ha csak hangzás alapján is, a közkedvelt ír sörmárka, valamint a rekordkönyv között. Ez a kapcsolat korántsem képzelt: mindkét termék az Arthur Guinness által alapított sörvállalat gyermeke.
Skótfajd kontra aranylile
A rekordok könyve Sir Hugh Beaver nevéhez kötődik, aki a 20. század közepén volt a Guinness ügyvezető igazgatója. Hobbilövészként Beaver egyszer vitába kezdett egyik versenytársával, hogy vajon a skótfajd vagy az aranylile Európa leggyorsabb szárnyasvada. Később, amikor megpróbált választ találni a dilemmára, rájött, hogy nem létezik irodalom, mely nyíltan közölne efféle tényeket. Egy beosztottja javaslatára felkereste a ténykutató McWhirter ikreket, Rosst és Norrist, akikkel összeállították a Guinness-rekordok könyvének első változatát. Az 1955-ben megjelent kötet hatalmas sikernek örvendett, később pedig szerte a világon feltűnt a boltok polcain: 100 országban 37 nyelven lett kapható. Az univerzummal, emberekkel és természettel kapcsolatos csúcsokat közlő művet úgy reklámozták, mint „a könyvet minden vita lezárására”. A kötet első feltüntetett rekordja: az aranylile, mely Európa leggyorsabb szárnyasvada.
A szabályok
A bejegyeztetni kívánt rekordoknak 6 kritériumnak kell megfelelniük:
1.) Mérhetőség: a rekordot egyértelműen mérni lehessen. (A szépség például szubjektív, így nem mérhető.)
2.) Megdönthetőség: a rekordot lehessen reprodukálni, megpróbálni megdönteni. (Pl. egyszeri eseményre, mint amilyen egy specifikus év olimpiája, nem épülhet rekord.)
3.) Standardizálhatóság: a rekord legyen az egész világon érthető egységekben mérve. (Pl. adott esetben a hossz számítson, ne pedig a mértékegység; ne legyen külön rekord csak a mérföldre.)
4.) Bizonyíthatóság: a rekord ne szóbeszéden alapuljon, legyen bizonyítható, hogy valóban megtörtént. (Videófelvétellel, hiteles riporttal vagy például reprodukcióval felügyelet alatt.)
5.) Kifejezhetőség egy adatban: egyetlen tényező vagy szám legyen figyelembe véve. (Pl. a leghosszabb szakáll ne legyen egyben a leghosszabb és legvastagabb szakáll is.)
6.) A legjobb legyen a világon: nem csak egy faluban, nem csak egy közösségben, hanem az egész világon legyen egyedülálló a teljesítmény.
TILOS a rekordállítás során bántani, veszélybe sodorni másokat, ételt pazarolni, alkoholizálni, illegális tevékenységet folytatni. 16 éves kor alattiak nem tarthatnak felnőtt tevékenységgel kapcsolatos rekordokat.
Agresszív terjeszkedés
A Guinness-rekordok könyve idővel éves kiadvánnyá vált, és napjainking szeptember-október tájékán jelenik meg. Minden rekord persze nem fér el benne, rendszerint illusztrált válogatásokat tartalmaz a legérdekesebbekből. A vállalat a nyomtatott mellett a digitális sajtóban is hamar hírnévre talált, többek közt az angol Record Breakers című BBC-tévéműsorral. Ebben a könyvszerkesztő ikrek, Ross és Norris McWhirter beszélgettek gyerekekkel a különböző rekordokról. Mindkét fivér rendkívüli emlékezőtehetséggel bírt, szinte minden, általuk feljegyzett rekordra emlékeztek. A műsor egyik szegmense kimondottan arról szólt, hogy a gyerekek megpróbáltak olyan rekordot felidézni, amelyre egyik testvér sem emlékezett. Rosst 1975-ben meggyilkolta az Ír Köztársasági Hadsereg, miután pénzjutalmat ajánlott bármi információért a terrorszervezetről. Norris egyedül vitte tovább a műsort és a kiadvány szerkesztését is. Az évtizedek során több vállalat is igényt tartott a Guinness-rekordok könyvének jogaira, melyek végül a kanadai Jim Pattison Group ölében landoltak 2008-ban. A szervezetet innentől állandó kritika éri azért, amiért elkezdett reklámcélzattal rekordokat állítani, pl. a legmegbízhatóbb életbiztosításnak.
Etikai okokból eltávolított rekordok
-Egy 110 áldozattal rendelkező kolumbiai sorozatgyilkost egy időre a világ legtermékenyebb gyilkosának neveztek ki. Az emberek felháborodtak, ugyanis úgy tűnt, mintha a Guinness versenyt akarna csinálni a gyilkolásból.
-A legnehezebb hal rekordjára sokan pályáztak, mégpedig úgy, hogy elkezdték mértéktelenül tömni házi halaikat, sok esetben a halálukat okozva. Állatvédelmi okokból a Guinness eltávolította a rekordot.
-A múltban több példa is volt nem ehető dolgok elfogyasztására, amilyenek például a fák vagy a fémtárgyak. A kategóriát megszüntették, nehogy valaki komoly sérülést szenvedjen a rekordállítási kísérlet során.
-Az Egyesült Államok kincstára külön kérvényezte a Guinnesstől, hogy ne tartsák számon a legnagyobb pénzérmegyűjtemény rekordját, az amerikaiak ugyanis elkezdték nem költeni, helyette felhalmozni az aprót.
A rekord mint termék
A 2000-es évek közeledésével a Guinness-rekordok bizniszmodellje megváltozott. A digitalizáció következtében a nyomtatott kiadvány egyre inkább elvette a pénzt ahelyett, hogy behozta volna. Az anyavállalat azonban remek ötlettel állt elő: ha a Guinness-rekordok ennyire népszerűek, akkor miért ne legyen bevételük magából a rekordállításból? Elindult egy rendszer, melyben a rekordokra pályázók pénzért alkothattak új kategóriákat, valamint személyes bírát is kérvényezhettek, aki segített nekik alkalmas rekordtémát találni, felkészítette őket, majd a végső próbálkozásnál jelen is volt a rekord bejegyzéséhez. Az ilyen folyamatok személyenként több ezer dollárt hoztak a cégnek. Még ennél is többet, amikor különféle hírességek és cégek elkezdték népszerűsíteni magukat (gyakran maguk által kitalált) rekordok felállításával. A Guinness emellett múzeumokat is nyitni kezdett, melyek szerte a világon népszerűsítették a vállalatot, valamint legismertebb rekordjaikat. Az első ilyen az Empire State Building-ben nyílt, New Yorkban.
Napjainkra a Guinness-rekordok jegyzéke a legmegbízhatóbb, legnagyobb elismerésnek örvendő teljesítménykövető adatbázis. Még annak ellenére is, hogy néha kimondottan meghökkentő kategóriákban hirdetnek versenyt.
A nagy, a kicsi és az öreg
A valaha élt legmagasabb ember az amerikai Robert Wadlow volt 272 centiméterrel. 1940-ben, mindössze 22 évesen hunyt el. A legmagasabb, jelenleg is élő személy a török Sultan Kösen 251 centivel.
A legalacsonyabb ismert ember a nepáli Chandra Bahadur Dangi volt, aki mindössze 54 centiméter magas volt. 2015-ben hunyt el 75 évesen. Érdekesség, hogy a legalacsonyabb emberek listáján szerepel egy bizonyos 65 centiméteres Tóth István, akit azonban a Guinness-bizottságnak nem volt ideje meglátogatni halála előtt.
A legöregebb bejegyzett ember a francia Jeanne Louise Calment volt, aki 122 és fél évesen hunyt el 1997-ben. Bár több ember is ismert, aki megérte a 110. életévét (mint például a 116 éves Maria Branyas Morera, a jelenlegi legöregebb ember), Calment az egyedüli, aki bizonyítottan élt 120-at.
A legfurább rekordok
Legtöbb taps egy perc alatt:
-A rekordot az amerikai Dalton Meyer döntötte meg 2022-ben, 1140 tapssal.
Leghangosabb dorombolás:
-Egy Merlin nevű angol macska 67,8 decibellel dorombol, ami egy átlagos beszélgetés hangereje.
Legtöbb, egyszerre forgatott hulahoppkarika:
-Marawa Ibrahim szomáli-ausztrál előadó tartja a rekordot, egyszerre 200 karikával.
Legnagyobb párnacsata:
-A MyPillow, Inc. nevű párnaárusító cég szervezte, és 7861 ember vett részt benne.
Leghosszabb ideig visszatartott lélegzet:
-A horvát Budimir Šobat 24 percig és 37 másodpercig tartotta vissza lélegzetét a víz alatt.
Legnehezebb vonat, amit valaki elhúzott a szakállával:
-A spanyol Ismael Rivas falcon egyszer 10 méteren át húzott egy 2752 kilós vonatot, egyedül a szakállával.
Leghosszabb stand-up-comedy-műsor:
-Az amerikai David Scott tartotta 2013-ban. A műsor 40 óráig és 8 percig tartott.
Leggyorsabban beszélő ember:
-1995-ben a kanadai Sean Shannon 24 másodperc alatt mondta el Hamlet „Lenni, vagy nem lenni...” monológját (angolul 260 szó).
Leghosszabb ideig tartó csuklás:
-Az amerikai Charles Osborne 1922-ben kezdett csuklani, és egész életét leélte, mielőtt 1990 februárjában a csuklás végre elállt.
Legtöbb túlélt villámcsapás:
-Roy C. Sullivan amerikai erdész 7 villámcsapást élt túl, mielőtt végül öngyilkos lett.
Leghosszabb tészta:
-A kínai Xiangnian Food Co., Ltd. nevű cégnek köszönhetjük. A tészta 3 kilométer hosszú volt.
Legnagyobb videójáték-kollekció:
-Az amerikai Antonio Monteiro otthonában 20 139 videójátékot őrzött 2019-ben, amikor a bizottság járt nála. Azóta minden bizonnyal nagyobb lett a szám.
A Guinness-rekord-Guinness-rekord
A 69 éves amerikai Ashrita Furman büszkélkedhet a világ legtöbb Guinness-rekordjával: élete során több mint 600-at döntött meg, ezek közül nagyjából 200-at a mai napig tart. Rekordállító karrierjéről még a 60-as években kezdett álmodozni, első bejegyzett rekordja pedig a terpeszzár nevű tornagyakorlattal volt kapcsolatos, melyből 27 ezret végzett el. Olyan tettek fűződnek a nevéhez, mint például a japán Fudzsi megmászása ugróbottal, de döntött meg rekordokat a gízai piramisok, a kínai nagy fal vagy a Stonehenge mellett is.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.