Húsz évvel ezelőtt látott napvilágot korunk legnépszerűbb közösségimédia-felülete, a Facebook. Az oldal, mely mostanra szinte megkerülhetetlen, akár a személyes kapcsolatainkat, akár vállalkozásainkat próbáljuk (fel)virágoztatni. Az oldal, mely ennek ellenére számtalan veszély első számú forrása is. De hogyan vált egyáltalán világszenzációvá?
A Facebook talán legokosabb húzása az, hogy hamis, internetes identitások helyett a személyes adataink felvállalására ösztönöz. Nemcsak azért, mert így sokkal közvetlenebb közösségi élményt biztosít, hanem mert így a reklámcégek is pontosan tudják, kikkel van dolguk. Ez persze nem mindig volt így.
A diákcsíny
A Facebook elődje egy 2003-as, Facemash nevű oldal volt, melyet az amerikai Harvard Egyetemen hozott létre egy informatikus diák, Mark Zuckerberg. A weblapon portrékép alapján lehetett összehasonlítani harvardi diákokat, majd szavazni a legvonzóbbakra. Mivel Zuckerberg megszegte az egyetem házirendjét, hogy megszerezze az oldalhoz szükséges adatokat, a Facemasht szinte azonnal eltávolították, addigra viszont több mint 22 ezer kattintást szerzett. Innen jött az ötlet egy átfogó, az egyetem diákjait összekötő szociális felületre, mely 2004-ben indult el, akkor még thefacebook.com címen. Zuckerberg mellett az oldal atyjai közt Eduardo Saverin, Chris Hughes és Dustin Moskovitz is helyet kaptak.
Az oldal kezdetben csupán az egyetemi életet képezte le, az emberek megjelölhették órarendjüket, érdeklődési köreiket, valamint párkapcsolati állapotukat vagy igényüket. Nem sokkal később a projekthez csatlakoztak a Yale és a Stanford egyetemek diákjai is, a MasterCard bankkártyavállalat pedig, felfigyelve a futótűzként terjedő jelenségre, kérvényezte, hogy elsőként hirdethessen a platformon. 2004 végére a thefacebook.com-nak már egymillió felhasználója volt; ez a szám azonban meg sem közelítette a kor világvezető közösségi médiuma, a Myspace 5 milliós felhasználótáborát. Egy évvel később, immár Facebook néven, az oldal lehetővé tette a korlátlan képmegosztást, valamint elérhetővé vált külföldi főiskolák és amerikai középiskolák számára is. 2006-ban pedig nyilvánossá vált bárki számára, aki betöltötte 13. életévét.
Titkok és hírek
A személyes tér megsértése az első pillanattól a Facebook egyik nagy hiányossága volt. Először amiatt érkeztek a panaszok, hogy az oldal minden magánéleti változásról (lakhely, családi állapot, munkahely) azonnal értesítette a felhasználó összes ismerősét – ennek kiküszöbölésére jelent meg az opció, hogy a platformon fellelhető névjegyünk adatváltoztatásait priváttá tehessük. 2007-ben egy frissítés után a Facebook ideiglenesen azt is nyilvánossá tette, ha valaki megvásárolt egy, az oldalon hirdetett terméket. Ezt természetesen széles körű felháborodás fogadta, olyannyira, hogy 2010-ben a Facebook a legmegbízhatóbb amerikai vállalatok listájának legaljára került. Addigra már régen lekörözte a Myspace népszerűségét, és a Twitter közösségimédia-oldalhoz fordult inspirációért.
Ekkor jelentek meg az első hírfolyamok, melyek a főoldalon gyűjtötték össze az ismerősök,
követett csoportok és oldalak legfrissebb posztjait. A politikusok erre szinte azonnal felfigyeltek. A 2008-as amerikai elnökválasztás volt az első, melyben fontos szerepet játszott a Facebook, Barack Obama és az ellenjelölt, John McCain ugyanis Facebook-csoportok ezreivel próbálták népszerűsíteni magukat. Kolumbiában és Egyiptomban eközben gerillaseregek és népszerűtlen kormányok ellen is felhasználták a Facebook hírfolyamát. Egyértelműen új kor köszöntött be, ahol már többről beszeltünk egy egyszerű kapcsolattartási weboldalnál.
Világuralom
2012-ben a Facebookot tőzsdére vitték, az első nyilvános részvénykibocsátás során pedig 16 milliárd dollárt sikerült begyűjteniük. Összehasonlításképpen, azelőtt a rekordot a Google tartotta 1,9 milliárd dollárral. Persze ekkorra már többen is feltették a kérdést: nem veszélyes, ha egy, alapvetően személyes adatokat tároló weboldal ekkora befolyással bír? Az egyértelmű választ a 2010-es évek második felében kaptuk meg a Facebook egyik legnagyobb botránya során. Kiderült, hogy a brit Cambridge Analytica tánacsadó cég több millió felhasználó személyes adatait raktározta és adta el a beleegyezésük nélkül. Az adatokat egy This Is Your Digital Life nevű alkalmazáson keresztül gyűjtötték be, mely kvízkérdések alapján állapította meg a felhasználók etnikai hátterét, életkorát, érdeklődési körét, de még olyan információkat is, mint hogy az illető mennyire hergelhető, vagy mennyire elégedetlen az életével. Az adatokat aztán politikai kampányok vásárolták fel, többek közt a Donald Trump elnökségéhez vezető, 2016-os kampány is ennek alapján hirdetett.
Az esetről a Cambridge Analytica egyik volt munkatársa számolt be a The Guardian és a The New York Times lapoknak, Zuckerberg pedig végül az Egyesült Államok Kongresszusa előtt tanúskodott, és bocsánatot is kért a Facebook felelőtlenségéért. Az eset sokak figyelmét felhívta arra, mennyire könnyen használható a Facebook adatbázisa pszichológiai manipulációra, és emiatt egy időre népszerűvé vált a #deletefacebook (töröld ki a Facebookot) felhívás. Azóta több év is eltelt, azonban továbbra is a Facebook a világ vezető közösségimédia-felülete.
2021-ben az oldal anyavállalata Meta Platformsra változtatta a nevét, ezzel is jelezve, hogy az elkövetkező években a „metaverzum”, egy afféle virtuális valóság kifejlesztése lesz az elsődleges céljuk, melyben a felhasználók egy digitális világban léphetnek majd kapcsolatba egymással. Az ötletet egyelőre szkepticizmus övezi – akárcsak 20 éve egy olyan weboldalét, mely kötelez a személyes adataink felvállalására.
Tudta?
-Mark Zuckerberg zöld-vörös színvakságban szenved, ezért a kék a Facebook fő színe. Persze az sem árt, hogy ezt a színt sokan a biztonságérzettel azonosítják.
-A Facebook összesen 300 petabyte-nyi adatot tárol a felhasználóiról. Hogy értsük, mennyi is ez: az emberiség összes, valaha írt műve és feljegyzése 50 petabyte-ot tenne ki.
-Amikor éppen meghibásodás miatt nem üzemel, a Facebook percenként 25 ezer dollárt veszít. 2014 augusztusában egy 19 perces kiesés 400 ezer dollárjába került a cégnek.
-Az eredeti Facebook bal felső sarkában valóban szerepelt egy arc, digitálisan eltorzítva. Mint később kiderült, ez Al Pacino hollywoodi színész arca volt.
-A Facebook nyelvbeállításainál kiválasztható egy úgynevezett „kalóz” nyelv, ami angol kalózszlengre fordítja a kezelőfelületet (pl. „kilépés” helyett „hajó elhagyása”).
-Steven Chen internetes vállalkozó pár hónapig dolgozott a Facebooknál, mielőtt kilépett, hogy saját vállalkozást indítson. Ebből fejlődött ki végül a YouTube.
-Egy washingtoni kutatás szerint több nő használja a Facebookot, mint férfi. A megkérdezett nők 75%-a, a férfiaknak csupán a 60%-a facebookozott.
-2009-ben a New Oxford Dictionary az „unfriend”-et válaszotta az év szavázul. A szó jelentése: eltávolítani valakit a Facebook-ismerőseink közül.
-A Facebook egyik legbizarrabb funkciója az úgynevezett „bökés”, mely egykor kimondottan népszerű volt. Ez csak azért készült, hogy idegesíthessük vele a barátainkat.
-A Myspace egy ponton meg akarta venni a Facebookot, ám sokallták Zuckerberg 75 milliós árajánlatát. Ma ezt a pénzt a Facebook nagyjából 6 óra alatt teremti elő.
A Facebook és a mentális egészség
Az egyik leginkább pedzegetett kérdés a Facebookkal kapcsolatban, hogy milyen hatással is van a lelkivilágra, különösen a fiatalokéra, akik még napjainkban is a felhasználók nagyobb hányadát teszik ki. Az évek során számtalan kutatás foglalkozott a témával, némelyik pedig pozitív hozadékokat is megállapított. Például, hogy a szociális szorongással küzdők számára a Facebook olyan, alternatív formáit teszi lehetővé a kommunikációnak, melyek vonzóbbak számukra. Vagy hogy olyanok számára is elérhetővé tesz különféle, függőségekkel, betegségekkel foglalkozó támogatócsoportokat, akik a saját életterükben nem találnak ilyeneket.
Sokkal több kutatás jutott azonban negatív megállapításokra. A Facebook teret ad például az úgynevezett „cyberbullyingnak”, vagyis egyes felhasználók online térben történő zaklatásának, és akár depressziót is előidézhet azokban, akik hajlamosak önmagukat másokhoz hasonlítani. Az, hogy percről percre látják mások életét, egyeseknél azt az érzést idézheti elő, hogy le vannak maradva, eseménytelen és üres az életük. A testünkről készült fotók megosztása, azok összehasonlítása mások fotóival testkép- és étkezési zavarokat idézhetnek elő, különösen a fiatal lányok esetében.
Több tanulmány is vizsgálta az internetfüggőség és a Facebook kapcsolatát: megállapították, hogy a felhasználók csaknem 10%-a abnormális mennyiségű időt tölt a platformonn (napi több mint 2 órát már így kategorizálnak), és sok esetben túl komolyan veszik az oldal különféle funkcióit (például like-ok számához kötik a saját önbizalmukat).
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.