Választások: több millió euró a tét

Ráadásul ahhoz, hogy egy párt több százezer euróhoz jusson, nem is kell bejutnia a parlamentbe. Például, ha a választásokon nem egész négy százalékot szerez, akkor a pénzügyminisztérium már akár kétmillió eurót is átutalhat a számlájára.

Azok a pártok, amelyek számára a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos eredmény túl távoli cél, legalább a három százalék megszerzésében bízhatnak, az állam ugyanis ettől a határtól fizet minden egyes szavazatért. Egyetlen voks ára pedig mindig az előző év átlagbérének egy százalékát képezi. Mivel 2015-ben az átlagbér elérte a 859 eurót, minden, a háromszázalékos eredményküszöböt átlépő pártok szavazatonként 8,59 eurót kapnak. Az összehasonlítás kedvéért, 1990-ben egy szavazat ára tíz csehszlovák korona volt, 2006-ban pedig 170 szlovák korona. Ha egy mozgalom például 100 ezer szavazatot kap, s ezzel túllépi a három százalékot, akkor a voksokért 900 ezer eurós jutalomra számíthat a pénzügyminisztériumtól, s ez még nem minden. Az állam ugyanis a 3 százalékot túllépő pártoknak ugyanilyen összeget fizet a működési költségek fedezésére, tehát a szóban forgó mozgalom számláján 1,8 millió euró landol.

Értelemszerűen még több pénzre számíthatnak azok a pártok, amelyek átlépik az öt százalékot. Minden parlamenti képviselőért ugyanis még plusz 26 ezer eurót fizetnek. Ha valamelyik pártnak 20-nál is több képviselője lesz, akkor a 21.-ért és minden továbbiért már „csak” 17 ezer eurót kap. Ezt, a mandátumért járó támogatást az állam minden évben fizeti.

Ján Baránek politológus ezt az elosztási rendszert igazságtalannak tartja. „Nagyobb pártok olyan hatalmas összeget kapnak, hogy később nem kell különösebben fáradniuk, hogy előteremtsék a működésükre szükséges összeget, ellentétben a kisebb pártokkal” – nyilatkozta lapunknak Baránek, hozzátéve: ha egy kis párt eredményben utol akarja érni a nagyobbat, logikusan több pénzre lesz szüksége. „Ha a rendszer úgy lenne beállítva, hogy egy mozgalom annál kevesebb állami támogatáshoz jut, minél több szavazatot kap, akkor a kicsik és nagyok közti különbség talán kiegyenlítődne” – vélekedik a politológus.

A legutóbbi, 2012-es választásokat követő négy évben a pártok közt körülbelül 48 millió eurót osztottak szét, az összeg közel felét akkor a Smer zsebelte be. A több mint egymillió érvényes szavazatért a Statisztikai Hivatal adatai szerint 23,7 millió eurót kapott. A Híd számlájára közel négymillió eurót utaltak. Az MKP, mivel 2012-ben is parlamenten kívül maradt, a mandátumokért nem kapott pénzt, a szavazatokért az államtól több mint 1,7 millió eurót szerzett.