Nincs pénz, nincs tesztelés

Az oktatási minisztérium hivatalosan még nem tájékoztatta az alap-iskolákat arról, hogy idén elmarad az ötödikesek országos tudásfelmérője. Azt, hogy a Tesztelés 5 körül valami gond lehet, csak azok a lelkiismeretes és szemfüles pedagógusok sejthették, akik rendszeresen elolvassák az adott tanévre vonatkozó szervezési rendet. A dokumentum egyfajta útmutató, menetrend az egyes tanévekre. Az ideiben már egyetlen szó sem esik a Tesztelés 5-ről. „Tekintettel arra, hogy a tárca anyagi forrásai korlátozottak, idén az országos Tesztelés 5 felmérést nem tudjuk megvalósítani. Annak ellenére sem, hogy a tárca igyekezett forrásokat felszabadítani” – közölte az oktatási minisztérium sajtóosztálya. Magyarán: idén nincs pénz a tesztelésre. „A tárca 2017-es költségvetésében nem különítettek el forrásokat az idei Tesztelés 5-re. Ezért a tesztelést csak elektronikusan és egy kisebb mintán fogja elvégezni az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM)” – közölte a minisztérium. Ugyanakkor a tárca éveken keresztül a mérések fontossága mellett érvelt. Az általunk megszólított pedagógusok nagy része szerint a tesztelésnek eddig sem volt sok értelme. Mások szerint viszont a diákok tudásának felmérése fontos, és a rendszer hiányosságai idővel kiküszöbölhetők.

A NÚCEM több éven át tesztelte a felmérés módját. A magyar iskolák diákjait magyar nyelvből és matematikából tesztelték. Mindkét tárgyból 30-30 feladatból álló tesztlapot kellett kitölteniük, melyekre 60-60 percük volt. Először tavaly valósult meg az ötödikesek országos felmérése. Az anyagi források hiánya azért is meglepő, mert a közelmúltban távozott Peter Plavčan (SNS-jelölt) volt oktatási miniszter több alkalommal, így hivatali idejének összegzésekor is sikerként könyvelte el, hogy irányítása alatt 200 millió euróval emelkedett az oktatási tárca költségvetése. A tárca tájékoztatása alapján a tavalyi országos tesztelés összesen 330 147 eurót emésztett fel. Az egyelőre nem világos, kit terhel a felelősség azért, hogy a tesztelésre nincs anyagi fedezet. Nem tudni azt sem, hogy a kisebb mintán megvalósuló felmérésbe mely iskolák diákjait vonják be. A tárca szerint azok jöhetnek számításba, melyeknek elegendő számítógépük és jó minőségű internet-hozzáférésük van. Állítják továbbá, hogy a novemberben esedékes tesztelésről időben tájékoztatják az érintett tanintézményeket.

Idén nem, jövőre újra tesztelnének

Az oktatási minisztérium idei költségvetésében nem különíttettek el anyagi forrásokat az ötödikes diákok országos tudásfelmérő tesztjére. A tesztelést elektronikusan, egy kisebb mintán végzi el az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM). Ebbe csak azokat az iskolákat vonják be, melyeknek elegendő számítógépük és gyors internet-hozzáférésük van. Erről azonban egyelőre nem tájékoztatták az iskolákat. Az oktatási minisztérium szerint jövőre ismét országos lesz a tudásfelmérő. A Tesztelés 5 során a magyar iskolák tanulóit magyar nyelvből és matematikából tesztelték. Az általunk megszólított pedagógusok véleménye eltérő a tesztelés fontosságáról, értelméről.

Nem volt átgondolva

Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója szerint a teszteknek eddig sem volt sok értelme. „A pedagógusok ismerik a diákjaikat, a tesztek nem tudnak újat mondani. Az eredményét viszont az iskolák rangsorolásánál is figyelembe vették, ez pedig a gyűjtő-iskolákra nézve igazságtalan volt, hiszen iskolánk ötödikeseinek 25–50%-a új diák” – mondta Orosz István.

Matus Mónikát, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatóját a kerületi hivatal tegnap tájékoztatta arról, hogy az ötödikesek tesztelése idén elmarad. Véleménye szerint annak volna értelme – ahogyan azt korábban is tervezték –, ha minden évben tesztelnék a diákokat. „Sajnos, eddig sem használták ki azokat a lehetőségeket, melyeket a tesztelés nyújtott. Az ötödikesek tesztelése kicsit fura volt, mert a gyűjtőiskola nem igazán tud mit kezdeni a diák 1–4-es eredményeivel, ráadásul a kisiskolák ezeket az adatokat nem kapták meg. Én annak láttam volna értelmét, ha összehasonlították volna a központi és a kisiskolákból érkező diákok tudása közötti eltérést. Esetleg rámutathattak volna arra, hogy például az egyik kisiskolaból érkező diákok kiemelkedően teljesítettek, vagy egy másik diákjai esetleg kevésbé jó tesztet írtak” – magyarázta az igazgatónő. Matus Mónika úgy véli, hogy a tesztelések nálunk nincsenek átgondolva. „Nem az iskolát és a diákokat kellene stresszelni, hanem azt kellene mérni, van-e értelme a tananyagnak, esetleg azt, hogyan kellene módosítani. Nálunk ez valószínűleg azért nem megvalósítható, mert az iskolaügynek sincs hosszú távú koncepciója” – mondta az igazgató.

A rendszer kiforrott volna

Hrbáček Magdolna, a nyitrai Konstantin Egyetem oktatója sajnálja, hogy a tesztelés elmarad, mert ezek képet adtak az alsó tagozaton megszerzett tudásról. Szerinte a tesztelésnek akkor van értelme, ha folyamatos. „A feladattípusok alapján lehet következtetéseket levonni például arról, milyen eredményeket értek el a diákok a szövegértési feladatok első és második szintjén” – magyarázta Hrbáček Magdolna, aki szerint a kis mintán való tesztelésnek is csak akkor van értelme, ha a minta reprezentatív, vagyis a teljes populáció 5%-án kell lemérni. Hozzátette, hogy idővel a tesztelés hiányosságait is ki lehetett volna küszöbölni.