Népszerűtlen a részmunkaidő

A munkaviszony keretében történő foglalkoztatás ellenkező megállapodás hiányában teljes munkaidőre jön létre, amely a munka törvénykönyve szerint napi nyolc óra, a munkáltató és munkavállaló azonban ennél rövidebb napi munkaidőre is szerződést köthet, ekkor beszélünk részmunkaidős foglalkoztatásról. „Szlovákiában ez a foglalkoztatási forma eleve nem volt túl elterjedt, az elmúlt években pedig még csökkent is az ilyen formában foglalkoztatottak aránya. Ez elsősorban a rugalmatlan munkapiaci szabályokkal magyarázható” – nyilatkozta Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte az elmúlt években a csökkenéshez hozzájárult azonban a dinamikus gazdasági növekedés is. „A gazdasági válság 2008-as kirobbanását követően jóval többen dolgoztak részmunkaidőben, a cégek ugyanis nem engedhették meg maguknak, hogy több alkalmazottat vegyenek fel teljes munkaviszonyra. A helyzet azonban az elmúlt években látványos fordulatot vett, és ma már inkább a munkaerő hiánya okoz gondot, a cégek így nem szívesen élnek a részmunkaidős foglalkoztatás adta lehetőségekkel” – tette hozzá Buchláková.
Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban foglalkoztatottak 19 százaléka dolgozik részmunkaidőben, a 2005-ös 17 százalékkal szemben. Az EU-tagállamokban a részmunkaidős foglalkoztatás Hollandiában a leggyakoribb: a 15–64 év közöttiek fele részmunkaidőben dolgozik. Ausztriában 28, Németországban 27, az Egyesült Királyságban 23, Belgiumban 24, Dániában 21 százalék él ezzel a lehetőséggel. A lista végén Bulgária (2%), Magyarország (4%), Horvátország és Szlovákia (mindkettő 5%) található. „A visegrádi országok közül csak Magyarországon rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában” – mondta Buchláková.

„A részmunkaidő Nyugat-Európában rendkívül elterjedt formája a rugalmas foglalkoztatásnak, a fejlett országokban munkavállalói és munkáltatói oldalról is nyitottabbak a részmunkaidő nagyobb arányú alkalmazására, hiszen mindkét félnek kedvező lehet. Egyre többen – főképp gyermekes anyák és szellemi foglalkozásúak – szeretnének azonban Szlovákiában is a megszokottnál kevesebb, otthonról is végezhető feladatot ellátni, akár párhuzamosan több munkaadónak, a munkaerőpiacon versenyképességre törekvő vállalatoknak pedig alkalmazkodniuk kellene ezekhez az igényekhez” – állítja Buchláková, aki szerint azonban a munkapiaci szabályozáson is módosítani kellene, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás mindenkinek megérje.