Nem is olyan rosszak matematikából a magyar ötödikesek

Rányomta-e a bélyegét a tesztelés körüli bizonytalanság az idei tesztek előkészítésére, és egyáltalán fel tudott ilyen körülmények között készülni a NÚCEM a Tesztelés 5 lebonyolítására?

Mivel az ötödikesek mérése még nincs törvénybe iktatva, minden évben kicsit bizonytalan a helyzet. Az oktatási minisztérium ebben az évben sajnos elég későn talált rá anyagi fedezetet. Az egész évi pénzhiány miatt a teszt előkészítésének a folyamata is megakadt, a próbateszteket nem tudtuk olyan formában megvalósítani, mint az előző években, ezért a következő évi tesztelés sem lesz könnyű.

Milyen háttérmunka előzi meg a tesztek összeállítását?

Körülbelül két évet vesz igénybe, míg elkészül egy teszt. Először kiválasztjuk a tesztfeladatok szerzőit, ők gyakorló pedagógusok. Minden tantárgy tesztelésének van egy koordinátora, ő dolgozik azzal a tanári csapattal, akik a teszteket előkészítik. Általában négy szerzővel négy tesztfüzetet dolgozunk ki, melyek összhangban vannak az állami tanterv követelményeivel. Minimum két próbatesztelést végzünk a füzetekkel, és a statisztikai értékelés után, ha szükséges, ezek módosulnak, hogy a különböző képességű gyerekeket a legjobban mérni tudjuk. Az egyes tesztfüzeteket további szakemberek recenzeálják, tehát többszörös ellenőrzésen esnek át. Így alakul ki az a tesztfüzet, mely a diákok elé kerül.

Nagyon sokan kifogásolják, hogy bár a Tesztelés 5 az alsó tagozaton megszerzett tudást hivatott felmérni, mégis az 5. osztályban kerül rá sor, ráadásul 5 hónappal a negyedik osztály befejezését követően. Miért nem korábban tesztelik a diákokat?

Ez állandóan visszatérő kérdés, melyről a szakma bevonásával még a tesztelés előkészítésekor nagy vita folyt. Végül ebben a kompromisszumos megoldásban állapodtak meg. A legfontosabb, hogy a gyerekek az alsó tagozaton megszerzett tudás birtokában írják a tesztet, és ez nem valósítható meg a negyedik év végén, ugyanis előfordulhatna, hogy a tesztelés időpontjára még nem vennék át az egész tananyagot.

Sok pedagógus azt is kifogásolja, hogy a Tesztelés 5 eredményeit csak a gyűjtő iskolák kapják meg, az alsó tagozatos iskolák nem, miközben az eredményeket ők tudnák felhasználni, nekik lenne fontos. Hozzájuthatnak az eredményekhez az alsó tagozatos iskolák?

Igen, természetesen hozzájuthatnak. Még a tesztelés előtt, amikor a mérésben részt vevő iskolák bejelentik a tanulók számát, arra kérjük őket, hogy tüntessék fel azt is, mely más iskolákból érkeztek hozzájuk tanulók, és a feltüntetett adatok alapján minden esetben ezeknek a kisiskoláknak is elküldjük a tanulóik eredményét, tehát mindenkit tájékoztatunk arról, hogy milyen eredményt értek el a tanulóik.

Hogyan értékeli ki a NÚCEM a megírt teszteket?

Nagyon részletes elemzés készül, különböző szempontok alapján dolgozzuk fel az adatokat, melyek felkerülnek a NÚCEM oldalára. Ha az iskolák vagy az iskolaigazgatók jeleznék, hogy a kidolgozott adatokon túl milyen más információkra lenne még szükségük a tesztelés eredményeiből, nem látom akadályát, hogy az igények és a kérések alapján bővüljön az elemzés. Arra is szeretném felhívni az iskolák figyelmét, hogy az adatokat a NÚCEM minden évben prezentálja az iskolaigazgatók országos találkozóján. A magyar iskolákból sajnos nagyon kevesen vesznek részt ezen a találkozón, pedig ott nagyon sok információhoz hozzájuthatnának. Jó kezdeményezés viszont a magyar iskolák vezetőinek éves találkozója, amelyen szintén volt alkalmunk rövid tájékoztatást nyújtani az aktuális mérésekről, az SZMPSZ országos konferenciáján is foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel.

A tavalyi tesztelés során 14,4%-os különbség volt a magyar és a szlovák diákok matematikatesztjei között. Foglalkozott a NÚCEM ezzel a jelenséggel?

A különbséget számos körülmény okozhatta, például a diákok szociális helyzete. Kollégáim vegyesen lakott területeken élő szlovák és magyar diákok eredményeit hasonlították össze. Különbségek ott is voltak, viszont mélyebb elemzésre, további kutatásra és további tesztek eredményeire van szükség ahhoz, hogy a konkrét okok kiderüljenek, hiszen tavaly először volt országos a Tesztelés 5. Ha összehasonlítjuk a tesztek eredményét az iskolában kapott érdemjegyekkel, az adatok rendben vannak. Statisztikailag ez a több mint 14%-os különbség sem tekinthető jelentősnek. Megjegyzem, a 9.-esek tesztjeiben is évek óta ilyen különbségeket mérünk matematikából. Valószínűleg a szlovák és a magyar diákok száma közötti több tízezres különbség miatt nem lehet összehasonlítani a tesztek eredményét.

Mutatnak a tesztek ehhez hasonló különbségeket?

Az ötödikesek tavalyi mérése után sajnos a sajtóban olyan információk jelentek meg, hogy a magyar gyerekek rosszabbul teljesítettek magyar nyelvből, mint a szlovákok szlovákból. Ez az összehasonlítás azonban nem igazán állja meg a helyét, ugyanis a tesztelés célja a diákok teljesítményének a mérése, de a két anyanyelvi teszt nem hasonlítható össze. A szlovák teszt átlageredményessége 63,1% volt, a magyaré pedig 55,5%. Tudni kell, hogy éppen az utóbbi eredmény a jobb, mert ezek normatívkompetencia-tesztek, melyek nem a diák önmagához mért teljesítményét mérik, hanem az átlageredményességet, itt pedig a középérték meghatározása a fontos. A teszt tehát akkor mér jól, ha az átlageredményessége 50–60% között van. A tesztek összeállításakor erre is oda kell figyelnünk. Itt a különbség azt is jelentheti, hogy nem a magyar gyerekek voltak gyengébbek, hanem a szlovák diákok tesztje volt könnyebb.

Korábban a NÚCEM nem készített külön teszteket a tanulási zavarral, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő diákok részére. Van változás ezen a téren?

A tavalyi évben volt az első országos mérés az ötödikesek körében, és már akkor is készültek tesztek e tanulók számára, mint ahogy idén is. Ezek nem külön tesztek, hanem a már elkészült teszt modifikációi az egyes eltérő szükségletű tanulók számára.