Minden ötödik gyereket zaklatnak az iskolában

Az OECD-tagországokban 2015-ben készült PISA-teszt keretében arra is kitértek, hogy zaklatják-e a diákokat az iskolában. A 72 tagország 540 ezer tizenéves diákja között készített felmérésből kitűnik, hogy az OECD-tagországokban a diákok átlag 18,7 százaléka van kitéve havonta több alkalommal az iskolai zaklatás valamilyen formájának. Ebből a szempontból Hollandiában a legkedvezőbb a helyzet, ott a diákok 9,3%-át éri bántalmazás. A legrosszabb helyzetben a hongkongi gyerekek vannak, ott az iskolások 32,3%-át zaklatják rendszeresen. Az OECD átlaghoz képest valamivel rosszabb a helyzet Szlovákiában és a visegrádi országokban is. A hazai diákok 22,5%-a van kitéve az iskolában lelki vagy akár testi bántalmazásnak. Magyarországon némileg jobb a helyzet, ott a diákok 20,3, Csehországban viszont már 25,4%-a.  Természetes ösztön A szakember szerint a rivalizálás és az agresszió természetes ösztön. „A gyerekek az óvodában kezdik megtanulni a csoportviselkedést, és az egy nagyon komoly csapatépítő munka. A pedagógusnak, a csoportvezetőnek az lenne a legfontosabb feladata, hogy a gyerekeket megtanítsa egymás javára gondolkodni, egymás javára cselekedni, hogy az osztályból csapatot kovácsoljon. Ha a gyerekekben kialakul az összetartozás érzése, akkor nem dominál majd a hierarchikus leosztás” – magyarázza Strédl Terézia pszichológus. Szerinte nagyon fontos lenne oda eljutni, hogy a másságot értékként kezeljük.  Bandázás Arra is figyelmeztet, hogy a zaklatás legalább három hónapos folyamat, amely alatt az odafigyelő szülő látja a magatartás változásait gyermekén. „A gyerekeknél tízéves kor felett kezdődik az úgynevezett bandázás, amikor a kortársak sok időt töltenek együtt. Ha ebből kimarad, nem akar részese lenni, az jelzésértékű, ahogyan az is, ha a gyermek szomorú, kerüli a barátait, kiszorított lesz, esetleg az eredményei is romlanak” – mondta Strédl Terézia. Úgy véli, a jó szülő-gyermek kapcsolatban a gyermeknek be kellene számolnia az esetleges zaklatásról. A szakember szerint nagyon jó, ha az iskolák legfrekventáltabb helyein, az ebédlőben, a folyosókon van egy a zaklatással kapcsolatos tematikus faliújság. „Továbbá egy postaláda, amelybe a diákok leírhatják, ha valami gondjuk van, s ezt rendszeresen ellenőrzi egy pedagógus” – javasolja a pszichológus. Hozzátette, hogy az osztályfőnököknek óriási a felelősségük, ők ugyanis rendszeresen monitorozni tudják az osztályban zajló történéseket.  Strédl Terézia arra is emlékeztet, hogy a járási városokban vannak pszichológiai tanácsadó központok, ahol szükség esetén a szülők és a pedagógusok is segítséget kérhetnek. Szlovákiában a sajtóban is rezonáló, kirívó zaklatási esetre az utóbbi időben nem volt példa.