Korčok: Ne nézzenek a magyarok Szlovákiára, mint elszakított országrészre 

A korábbi karrierdiplomata kedden Pozsonyban, szakmai közönség előtt beszélt arról, mik a külpolitika legfontosabb kérdései és ő milyen álláspontot foglal el ezekben. „Tanúi vagyunk annak, hogy a liberális demokrácia domináns szerepe visszaszorul és a szabad világ asszertív hatalmakkal kerül szembe, amelyek ki akarják magukat vonni a liberális nemzetközi rend alól” – mondta Korčok. Az államfői pozícióból a külpolitikát három pillére, a szomszédságra, a szövetségességre és a partnerségekre szeretné alapozni. 

Több, mint szomszéd 

Rámutatott, a szomszédsági kapcsolatok a régió stabilitásának alapja, majd a Csehországgal és Lengyelországgal való jó viszonyt említette. „De Szlovákia számára két kihívást is látok. Az egyik a Magyarországhoz fűződő speciális viszony” – mondta, és hozzátette, a másik a szomszédos Ukrajnában dúló háború. Korčok arról beszélt, Magyarország és Szlovákia viszonyában a közelmúltban volt példa feszült helyzetre, majd pedig a két állam egyszerűen nem vett tudomást azokról a dolgokról, amik feszültséget okozhatnak. „Így például a magyar állam által Szlovákia területén megvalósított politikák bizonyos aspektusairól sem” – pontosította, és arra emlékeztetett, külügyi tárcavezetőként ezeket az ügyeket a magyar féllel való kommunikáció során ő a terítékre tette. Mindezt azért, hogy a kétoldali kapcsolatok visszatérjenek abba a formába, ahogy azt a két ország közötti megállapodás előírja. Úgy véli, a kérdéses ügyekben való hallgatást a magyar fél úgy értelmezte, nincs gond a szlovákiai tevékenységével. „Én tényleg nem gondolom, hogy a szlovák érdeket mindenáron csendre és nyugalomra kellene cserélni” – jelentette ki azzal, a két ország viszonyának a nemzetközi jogra kell alapulnia. 

Ezen túl arról is beszélt, a szlovák-magyar viszonyban még mindig fontos szerepet játszik a történelem, amelyet a két fél különbözőképpen értelmez. Korčok szerint az elmúlt harminc évben a magyar és a szlovák politikum is adós maradt azzal, hogy a saját országán belüli nyilvánossággal objektíven és a szomszéddal szembeni empátiával kommunikáljon a történelemről, és nem úgy, hogy az valamiféle belpolitikai mozgósítást szolgáljon. Úgy látja, az is hiányzik, hogy a két fél a történelemről és annak fájdalmas következményeiről kommunikáljon. „Ehelyett a saját sérelmeink átélésének lövészárkaiban ássuk el magunkat” – mondta, majd hozzátette: „Azt szeretném, és államfői feladatnak tartom, hogy tényleg kezdjünk el beszélni a közös történelmünkről, lépjünk egy olyan útra, amely egy ponton majd a történelemmel való közös megbékés gesztusához kell vezessen.” Korčok szerint a két népnek a történelmi Magyarországban való közös útját és az ezen az időszakban született sérelmeit kölcsönösen el kell ismerni. Úgy látja, mindennek a kijelentések szintjén kell kezdődnie. „Ez azt jelenti, nem lehet a szomszédra, mint elszakított területre tekinteni. Amíg így értelmezi valaki a szomszédját, addig a történelem túszai leszünk” – jelentette ki. 

V4-ek 

Korčok arról is beszélt, kiáll a V4-es együttműködés mellett, de elutasítja, hogy ez a formátum az uniós intézkedésekkel szembeni koalíció, vagy az EU intézményeinek helyettesítője legyen. A V4-eknek szerinte nem a migráció, vagy éppen a gender-kérdéseben, hanem a demokrácia és a jogállamiság ügyében kell a hangját hallatnia. Elsősorban a kultúra és a művészet terén lát lehetőséget a V4-es együttműködésre. „Szlovákia számára az Európai Unió egysége és autoritása a legfontosabb” – szögezte le.

Háború van 

Az államfőjelölt szerint a szomszédságban a másik kihívással, az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatban az a kérdés, Szlovákia a történelem jó oldalára tud-e állni. „Mindenekelőtt elutasítom, hogy az igazság középen van. Nincs ott” – jelentette ki azzal, teljesen világos, hogy Oroszország sértette meg a nemzetközi jogot és megsemmisítette Európa biztonságpolitikai berendezkedését. Rámutatott, az Kijevnek való fegyverszállítás leállítása nem békével egyenlő, hanem azzal, hogy Oroszország elfoglalhatja Ukrajnát. „Ukrajna katonai megsegítése, nem háborúpártiság, hanem ENSZ Alapokmányának, az ország önvédelemhez való jogának támogatása” – tette hozzá. Korčok szerint az, hogy a 4. Fico-kormány leállítja az állami szintű katonai segítséget Ukrajnának, többet árt Szlovákiának, mint Kijevnek. „Ők emlékezni fognak arra, mit tett a szomszédjuk, amikor a legnagyobb bajban voltak” – magyarázta. Arra is rámutatott, Szlovákia kommersz alapon továbbra is exportál fegyvert Ukrajnába. „Ezt Moszkvában is jól tudják” – tette hozzá. Mindez szerinte bizonyítja, a mostani kormánypártok miként éltek vissza a háború témájával a választási kampányban. Kijelentette, Szlovákia érdeke is, hogy Ukrajna megvédje az államiságát és az Európai Unió partnere legyen. „Ukrajna biztonságának növelése a mi biztonságunkat növeli” – mondta, és arra emlékeztetett, Moszkva az ukrajnai invázió előtt pár héttel azt követelte, egyebek mellett Szlovákia se legyen a NATO tagja. „Oroszország jelenti a veszélyt a biztonságunkra” – szögezte le. Korčok egyben felszólította a kormányt, vizsgálja felül az ország biztonsági stratégiáját úgy, hogy a dokumentum az aktuális nemzetközi helyzetet vegye figyelembe. Ebben szerinte a parlamenti ellenzéknek és a szakmai nyilvánosságnak is részt kell vennie. A stratégiát röviddel az ukrajnai háború kitörése előtt fogadták el. A korábbi külügyminiszter egyébként közvetve bírálta Robert Ficót, a Smer vezetőjét, amiért az tavaly februárban a náci német hadsereg megnevezésével illette a mai Németország fegyveres erőit. 

Ami még jönni fog 

Korčok a gázai konfliktus kapcsán illusztrálta, milyen problémát jelent, ha az Európai Uniónak jelenleg nincs egységes külpolitikája. Az unió az ügyben nem tudott egységesen fellépni. „A külpolitika tekintetében Szlovákia számára nem az jelenti a problémát, ha Brüsszel erős, hanem az, ha az unió globálisan és geopolitikailag jelentéktelen” – szögezte le. Majd arról beszélt, az európai biztonság garanciája az Amerikai Egyesült Államokkal között szövetség, ahogy Szlovákia számára is létfontosságú, hogy az EU működőképes, a NATO pedig erős legyen. Szlovákia ugyanis nyugatra, a nyugati szövetségi rendszerbe tartozik, és ha demokratikus világon kívüli hatalmak vonzáskörébe kerül, akkor eljelentéktelenedik. A korábbi külügyminiszter szerint partnerségeket ugyanakkor azokkal is fenn kell tartani, akikkel nem értünk egyet. Ugyanis ha ezt nem mi tesszük, mások lépnek a helyünkre. 

Korčok, ha államfői mandátumot kap, a gazdasági diplomácia keretében segíteni szeretné a hazai vállalkozók külföldi érvényesülését és a külföldi befektetések bevonzását. Ugyanakkor a kultúr-diplomáciára is hangsúlyt szeretne fektetni, de szoros együttműködést építene ki a világ különböző országaiban élő szlovák diaszpórával is. 

A korábbi külügyminiszter az olyan veszélyekre is figyelmeztetett, mint a terrorszervezetek, az éghajlatváltozás, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az országon belüli populizmus és szélsőségesség térnyerése is nyomást helyez a demokratikus berendezkedésre. Egyben a mesterséges intelligencia kérdésére is kitért. „A nemzetközi közösségnek 10-15 éve van arra, hogy beállítsa a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályokat. Ha ezt nem teszi meg, akkor eljutunk arra a pontra, amikor a szabályokat a mesterséges intelligencia állítja fel saját maga számára” – mondta. A korábbi tárcavezető szerint ezeket a témákat figyelmen kívül hagyni felelőtlenség lenne. Korčok kampányeseményét a német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közelálló alapítvány, az Konrad Adenauer Alapítvány szervezte.