Érettségi gondolatolvasásból – átverős volt a szlovák teszt

Értő olvasás helyett gondolatolvasást várnak el tőlük – érezhették a magyar középiskolások az idei szlováknyelv- és szlovákirodalomérettségi-teszt néhány szövegértési feladatát látva.

A 64 feladatból álló tesztben több vitatható kérdést is találtunk, ahol mintha azt kellett volna kitalálni, mit gondolnak a teszt összeállítói, szerintük mire gondolt a szerző. Különösen egy Milan Lasica-, illetve egy Daniel Hevier-szemelvényhez kapcsolódó feladat váltott ki kételyeket. Mivel a szövegekhez kapcsolódó szövegértési feladatokat nem tudtuk egyértelműen megválaszolni, a legilletékesebbekhez, a szerzőkhöz fordultunk.

„Helytelenül van feltéve a kérdés” – írta lapunknak Milan Lasica, akinek a szövege stílusának alapján kellett eldönteniük a diákoknak, kihez szól az írás.

„Ma már magamból sem érettségiznék le” – kommentálta a szövegrészletéhez kapcsolódó feladatokat a Facebookon Daniel Hevier, aki azt is kifejtette, abban látja a fő problémát, hogy a félrevezető kérdések miatt rosszabb eredmények születhetnek.

A tesztek összeállításáért felelős Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM) azonban nem fontolgatja, hogy megváltoztatja a szóban forgó feladatok pontozását. „Nincs ok erre. Elismert irodalmi személyiségeink véleménye nem hivatalos, nem tudjuk, milyen körülmények között, milyen kérdésekre felelve fogalmazták meg őket” – áll a NÚCEM állásfoglalásában, amelyet Romana Kanovská igazgató küldött el lapunknak.

A NÚCEM egyértelműnek találja a szóban forgó feladatokat, és azt is hangsúlyozta, hogy a teszteket olyan szakemberek állítják össze, akik nap mint nap kapcsolatban állnak a diákokkal. Az intézet azt is kiemelte, a tesztfeladatokat diákokkal tesztelik, és a vitatott elemeket módosítják vagy teljesen megváltoztatják.

Egyébként volt már példa arra, hogy egy NÚCEM által készített tesztben az egyik feladatot utólag figyelmen kívül hagyták: két éve a szlovák kilencedikesek által írt Monitor tesztben egy rokon értelmű szavakra vonatkozó kérdés volt vitatott, s a szülők és a tanárok tiltakozása, valamint az oktatásügyi miniszter közbenjárása után a kérdéses feladatot végül nem vették figyelembe a kiértékelésnél.

A szerzők sem tudják a választ

Mire gondolt, mit akart kifejezni, kihez szólt a szerző – sokszor így szólnak az érettségi tesztek szövegértési feladatai. Az idei szlováknyelv- és szlovákirodalom-tesztekben azonban voltak olyan feladatok is, amelyekre maguk a szövegek szerzői sem tudtak egyértelmű választ adni.

A magyar középiskolások idei szlovákérettségi-tesztjében a legtöbb kételyt egy Milan Lasica-, illetve egy Daniel Hevier-szemelvényhez kapcsolódó kérdés váltotta ki.

Félreértésekhez vezethet

Lasica szövegében azt taglalja, hogy egyes szavak eltűnnek, fokozatosan kivesznek a nyelvből, egyre ritkábban használják őket. A diákoknak a szöveg stílusa alapján kellett kiválasztaniuk, kinek szól a szöveg: diákoknak és újságíróknak, tanároknak és költőknek, a laikus nagyközönségnek vagy szakmai közönségnek. A szöveget elolvasva azonban ezt nem lehet egyértelműen megállapítani.

Mivel az érettségi délutánján csak a nyitott kérdések megoldási kulcsát hozzák nyilvánosságra, a választható A-B-C-D válaszokkal közölt tesztfeladatokét nem, megkerestük Milan Lasicát, hogy a szöveg szerzőjeként segítsen megválaszolni a kérdést. „Ebben az esetben helytelenül van feltéve a kérdés, mert a szöveg bárkihez szólhat, aki elolvassa, függetlenül attól, melyik csoportba tartozik” – írta lapunknak Lasica.

Miért jár könyvtárba?

A másik félrevezető feladatban Daniel Hevier egyik szövege alapján azt kell megállapítaniuk a diákoknak, miért szeretett a szlovák író kiskorában könyvtárba járni. Hevier lapunk megkeresésére nem reagált, azonban a Szlováktanárok Szlovákiai Egyesületének Facebook-csoportjában a következő szöveggel osztotta meg a tesztet: „Az ember ír egy ártatlan tiszteletadást a könyvtáraknak, és az iskolarendszer egy ilyen összezavaró dologra használja ki. Ma már saját magamból sem érettségiznék le.” A kommentekben Hevier bővebben is kifejtette, miért látja problémásnak a szövegével kapcsolatos feladatokat: „Az a baj, hogy a kérdések pontatlanok és nem világosak, ami félreértésekhez vezethet, és emiatt rosszabb eredmények születhetnek.”

A NÚCEM magyaráz

A szlovák irodalmi élet elismert személyiségeinek, egyben a feladatokban felhasznált szövegek szerzőinek véleményét továbbítottuk a tesztek összeállításáért felelős Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének is (NÚCEM). A tesztek készítőivel konzultált válaszokból, melyeket Romana Kanovská igazgató küldött el lapunknak, azonban az tűnik ki, hogy a NÚCEM egyértelműnek gondolja a szóban forgó feladatokat.

„Gyerekkorom jelentős részét a könyvtárban töltöttem. Pontosabban: a könyvtárakban. … Így is úgy tetszik nekem, hogy a könyvtárhoz közelebbi, intimebb kapcsolat fűzött… Ha nem lettek volna könyvtárak, nem lennék ma író.” A NÚCEM indoklása szerint ezekből a mondatokból kellett volna a diákoknak rájönniük, hogy a helyes válasz a D, azaz „idővel személyes vonzalom alakult ki benne a könyvek iránt”.

A könyvtárak és a könyvek szeretete azonban nem feltétlenül jár együtt, vagy van ok-okozati összefüggésben: a vadregényes könyvespolc-labirintus egy olvasni nem szerető gyerek számára is vonzó lehet, és egy könyvmoly is viszolyoghat a száz kéz által összefogdosott könyvtári példányoktól. A szöveg azt sem írja, hogy a könyvek iránti vonzalom idővel alakult ki a szerzőben, és nem volt-e már meg benne a kezdet kezdetén, amikor beiratkozott a könyvtárakba.

Ha nincs tévé

Az egyik helytelen válasz kapcsán a NÚCEM lapunknak elküldött válaszában megjegyzi, az, hogy Hevieréknek nem volt tévéjük, nem jelenti azt, hogy szegények voltak, azonban sok gyerek ezt másképp gondolhatja, hiszen több régióban a legszegényebbeknek még ma sincs tévéjük.

A Lasica-szöveg kapcsán azzal indokolta a NÚCEM, hogy a B, azaz a laikus nagyközönség a helyes válasz, hogy „a szöveg nem tudományos stílusban íródott, tehát nem a (A) szakmai közönségnek szánták, de nem is csak (C) tanároknak és költőknek, és nem is csak (D) tanulóknak, újságíróknak. A szemelvény ugyanis M. Lasica egy olyan művéből való, ami az átlagolvasóhoz szól.”

A C és D válaszlehetőséget azonban csak akkor lehetne egyértelműen kizárni, ha ott volna előttük a „kizárólag” szócska, illetve az sem törvényszerű, hogy szakmai hallgatósághoz csak tudományos stílusban lehetne szólni.

Volt rá precedens

Mindezek ellenére a NÚCEM nem tervezi, hogy megváltoztatja a szóban forgó feladatok pontozását. „Nincs ok erre. Elismert irodalmi személyiségeink véleménye nem hivatalos, nem tudjuk, milyen körülmények között, milyen kérdésekre felelve fogalmazták meg őket” – áll a NÚCEM levelében.

Egyébként előfordult már, hogy utólag egy feladatot mégsem vettek figyelembe: a 2015-ös szlovák Monitorban nagy tiltakozást váltott ki az a kérdés, amelyben a diákoknak azt kellett megállapítaniuk, melyik szó nem lehet a šanca (esély) szó megfelelője: predpoklad, príležitosť, vyhliadka, možnosť. A NÚCEM szerint a predpoklad volt a helyes válasz, de a régebbi szinonimaszótárak azt is felsorolják a šanca szó szinonimájaként.

A tanárok és a szülők tiltakozása után az oktatásügyi minisztérium is közbenjárt az ügyben, s végül a szóban forgó feladatot az értékelésnél nem vették figyelembe.

A NÚCEM a mostani esettel kapcsolatban érdeklődésünkre közölte, hogy az érettségi tesztek elkészítése csapatmunka, a szerzői csoportokban középiskolai és egyetemi tanárok, kiadványok, tankönyvek szerzői kapnak helyet. „Ezek olyan emberek, akik nap mint nap diákokkal dolgoznak” – hangsúlyozta a NÚCEM.

„A szövegértési feladatok nagyon figyelmes szövegelemzéssel készülnek, a szerzők a szövegekkel több hónapot is dolgoznak, a feladatokat pedig iskolákban tesztelik. A feladatok módosításánál figyelembe veszik a diákok válaszait, a vitatott disztraktorokat (megtévesztő elemeket) pontosítják vagy kicserélik” – állítja a NÚCEM.

Az érettségi tesztek 64 feladatból állnak, ezek nyolc szemelvényhez kapcsolódnak. Egy szemelvényt mindig öt választásos és három nyitott kérdés követ. Az érettségi vizsga akkor sikeres, ha a diák a szóbelin legrosszabb esetben hármast kap, és a teszten elért legalább 33%-ot, vagy a fogalmazásban legalább 25%-ot; illetve akkor, ha a diák a szóbelin négyest kap, de a teszten elért legalább 33%-ot és egyidejűleg a fogalmazásban legalább 25%-ot.