Az iskolák több nemzetiségi nyelvű tanórát vezethetnek be

Krajňák szerint új oktatási programot indítanak a nemzeti kisebbségeknek. „2015-től van érvényben, de 2018. január 1-től anyagi támogatást is jóváhagytak rá, ami 4 százalékos emelést jelent azoknak az iskoláknak, amelyek belépnek ebbe a rendszerbe. Egy átlagos szlovák tanítási nyelvű iskola a nemzeti kisebbség nyelvének a tanítását is beveheti a programjába. A gyakorlatban ez egy kisebbségi nyelvű tanítási órát jelent az alapiskola első évfolyamában. A másodiktól a hetedik évfolyamig két ilyen óráról van szó, nyolcadikban és kilencedikben pedig háromról. Ez egy nagyon előnyös, és mondhatni hatékony eszköz a kis nemzetiségi kisebbségek, a romák, ruszinok, ukránok és a horvátok számára, ez egy olyan valami, ami a nemzetiségi kisebbségek kultúrájának a felemelését segíti” – közölte Krajňák.

Hangsúlyozta: azoknak az iskoláknak, amelyek ezt az oktatási kerettantervet választják, nem kell megváltoztatniuk a nevüket, nem kell kétnyelvű dokumentációt vezetniük, és kétnyelvű bizonyítványokat sem kell kiállítaniuk. „Sajnos néha a reakciók, hogy úgy mondjam, nagyon óvatosak, vagy sokak nem is nagyon akarnak belemenni, már csak azért sem, mert sokszor attól félnek, hogy a gyermekük nem kapja meg a műveltség egy részét, amely a szlovák iskolába járó gyermeknek általában megvan. Ez azonban nem igaz, ki kell zárni ezeket a félrevezető információkat” – állapította meg Krajňák.

Bukovszky szerint Eperjes megye kétnyelvűségének bevezetése a terv szerint halad. „A vizuális kétnyelvűség a közigazgatásban csaknem száz százalékos, és ez az államigazgatási szervekre, illetve az önkormányzatokra is érvényes. A másik kérdés, hogy ezeknek a szerveknek az alkalmazottai beszélik-e ezt a nyelvet. Azt gondolom, hogy ebben vannak bizonyos hiányosságok, de lépéseket tervezünk ezen a téren is. Mint például az államigazgatási alkalmazottak iskoláztatását az adott nemzetiség nyelvén, és ugyanezt tervezzük a községi hivatalok alkalmazottainál is. Erre konkrét igény van a Mezőlaborci járásban” – közölte Bukovszky.

A kormánybiztos ezenkívül azt is elmondta, hogy a Szlovák Posta is kétnyelvű feliratokat fog bevezetni, és ugyanígy az egyes jelzőtáblák is meg fognak változni. Ezeket kiegészítik a nemzetiségi nyelvű feliratokkal.

Az állam összesen 656 olyan települést tart nyilván, amelyben a kisebbségek számaránya eléri a 20 százalékot. Ezek közül 507-ben van szó a magyar kisebbségről, 56-ban a ruszinról, 50-ben a romáról, 6-ban az ukránról, egyben pedig a németről. 18 településen két nemzetiség számaránya is eléri a húsz százalékot.