A szlovákiai cégvezetőket a kormányzati szigor sem riasztja el az adóparadicsomoktól

Ciprus
Pozsony |

A szlovák kormány hadat üzent az offshore cégeknek: kíméletlen leszámolással fenyegeti az adócsalókat, és szeretné visszaszerezni az adóparadicsomokba menekített eurómilliókat, megadóztatva az offshore cégek tulajdonosait. A szándék jó, a nagy kérdés csupán az, hogy ebből mit sikerül megvalósítani.

A jövedelemadó-törvény legutóbbi, a parlament által tavaly decemberben elfogadott és idén januárban életbe lépett módosításától az Eduard Heger vezette kormány azt várta, hogy a cégek és magánszemélyek ennek köszönhetően nehezebben menthetik ki a nyereségüket az adóparadicsomokba, kikerülve a szlovákiai adózási kötelezettségüket. Szigorítottak az irányított külföldi társaságokra (Controlled Foreign Companies, CFC) vonatkozó szabályozáson. Ebbe a körbe tartoznak az offshore cégek is, amelyeknek az adózási módszerei hátrányosan érintik a költségvetési bevételeket. A magas adómértéket alkalmazó országban működő anyavállalatok ugyanis a jövedelmeik jelentős részét az általuk ellenőrzött külföldi leányvállalatokba pumpálják át, melyek többsége adóparadicsomokban működik.

Heger abban bízott, hogy az új szabályozásnak köszönhetően a cégek nehezebben kerülhetik majd ki az adó befizetését, mivel a jövedelmeik az elérésük pillanatában adókötelesek lesznek, nem csupán az osztalékfizetés után, ami lehetővé tette az adózás elhalasztását. Problémát jelent azonban, hogy a cégtulajdonosok identitása titkosítva van, ugyanúgy, mint az általuk végrehajtott pénzügyi tranzakciók. Emiatt még az adóhivatalok és a nyomozóhatóság számára is rendkívüli erőfeszítést jelent kinyomozni az adóparadicsomokba menekített pénzek útját.

Egy lépés előre

Az eredeti terv az volt, hogy az állam nyomozást indít azon cégtulajdonosok után, akik az adóparadicsomokon keresztül titkolják el a bevételeiket, átlépve a törvényi kereteket. „Fontos a rugalmas és gyors ellenőrzés is, hogy a csalókat időben leleplezzék” – mondta még tavaly ilyenkor a Trendnek Pavol Kirinovič, a pénzügyminisztérium sajtóosztályának a munkatársa. Korábban az adócsalással kapcsolatos intézkedések csak a jogi személyeket érintették, az új szabályozás, amely a magánszemélyeket is előveszi, így vitathatatlanul előrelépést jelent. „Ez jó irányba tett lépés. Elősegíti az igazságosabb adózást, vagyis azt, hogy a szlovákiai adózókra háruló terhek igazságosabban legyenek elosztva, egyesek ne kerüljenek előnybe csak azért, mert az dójukat offshore cégeken keresztül optimalizálják” – magyarázza Andrej Leontiev, a Taylor Wessing ügyvédi iroda partnere.

Bizonytalan megvalósítás

A nagy kérdés, hogy a fent jelzett módosítások a gyakorlatban valóban hozzájárulnak-e a helyzet javulásához. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a CFC cégek jövedelmei az elérésük pillanatában adókötelesek lesznek, és nem csupán az osztalékfizetés után, ami lehetővé tette az adózás elhalasztását. Jaroslava Lukačovičová, a parlamenten kívüli Spolu bér- és adótanácsadója szerint azonban már az új szabályok elfogadásának az idején világos volt számukra, hogy mindez csak formális változás. „Úgy gondolom, hogy ezt már az idén beadott adóbevallások igazolják. Ahhoz, hogy az új szabályok valóban hatékonyan működjenek, szükség lenne a külföldi hatóságok együttműködésére is. Elsősorban azokéra, amelyek adóparadicsomként elkönyvelt országokban működnek” – állítja Lukačovičová.

A jelenleg érvényes nemzetközi szabályok szerint az adóparadicsomokban megtelepedett cégek tulajdonosairól szóló információk kiadása önkéntes alapon működik, vagyis csak tőlük függ, hogy Szlovákia ezekhez hozzájut-e, vagy sem. „Kérdéses az is, hogy az így megszerzett információkkal mihez kezd az állam, és hogy valóban hozzájárulnak-e az adóbevételek növeléséhez” – tette hozzá Richard Marko, a Digital Systems társaság igazgatótanácsának tagja. Amit pár évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tartottunk, például a bankokkal szemben támasztott szigorúbb feltételeket, amelyek kötelezővé teszik az ügyfeleikről szóló információk egy részének a kiadását, mára természetesek. „A banktitok felvizezésének köszönhetően még egyáltalán nem biztos, hogy az államoknak valóban több adót sikerült behajtaniuk. Szerintem a jövő a digitális adóké, tekintet nélkül arra, hogy a cégeknek hol van a székhelyük” – állítja Marko.

Szigorúbb szabályokat!

Az adóparadicsomok között látványos különbségek vannak. A legnagyobb probléma, hogy egyesek egyáltalán nem működnek együtt a „fejlett” országokkal, miközben gyakran épp arra építik az üzleti modelljüket, hogy magukhoz csalogassák a vagyonukat eltitkolni kívánókat – jegyezte meg Leontiev. Az ilyen országokra szerinte nagyobb nemzetközi nyomást kellene gyakorolni, hogy betartsák a nemzetközileg elfogadott szabályokat. „Az is igaz azonban, hogy minél befolyásosabb egy-egy ilyen adóparadicsom, annál hatékonyabban lép fel a megregulázására tett lépésekkel szemben, amire az Egyesült Államok egyes tagállamai szolgáltatják a legjobb példát” – tette hozzá a Taylor Wessing ügyvédi iroda partnere. Szerinte különbséget kell tennünk a csupán kedvező adózási környezetet nyújtó országok és az adózók kilétét eltitkolni igyekvők között: a cégeket alacsonyabb adókulccsal magukhoz vonzó, ám a cégtulajdonosok kilétét nem eltitkoló országok nem veszélyesek. „Az igazi veszélyt azok jelentik, amelyeknek a törvényei lehetővé teszik az anonimitást, hiszen ezeknél nagyobb az esélye a pénzmosásnak” – vallja Marko, aki szerint a kormány szigorúbban is felléphetne az olyan cégekkel szemben, amelyeket ilyen országokban jegyeztek be.

Menekülő társaságok

Tény, hogy az új szabályozás ellenére sem csökken a szlovákiai vállalkozások érdeklődése az adóparadicsomok iránt. Épp ellenkezőleg, a Bisnode A Dun & Bradstreet társaság felmérése szerint jelenleg 5276 szlovákiai cég van bejegyezve az adóparadicsomokban, 280-nal több, mint 2019-ben, és 500-zal több a 2016-os adatnál. Így az sem csoda, hogy a szlovákiai cégek adóparadicsomokban parkoló vagyona mára eléri a 10,5 milliárd eurót. „Az ilyen cégek száma évről évre nő, miközben a növekedés üteme még fel is gyorsult. Míg nagyjából öt évvel ezelőtt pár tucattal nőtt a számuk, az elmúlt időszakban évente százas nagyságrendű volt a növekedés” – mondta el Petra Štěpánová, a Bisnode A Dun & Bradstreet társaság elemzője. Leontiev szerint ez nem meglepő. „A globalizáció megkönnyíti a külföldi cégalapítást és a pénzmozgást. Ha ezzel párhuzamosan javul a cégek tulajdonviszonyainak és a pénzmozgásoknak az átláthatósága, nem beszélhetünk katasztrofális forgatókönyvről” – állítja Leontiev.

„A cégek valódi tulajdonosainak a felkutatása az adóparadicsomokban, nem könnyű feladat” – állítja Jiří Žežulka, a központi adó- és vámhivatal elnöke, aki szerint a nemzeti szabályozásnál jóval hatékonyabb fegyver a pénzmosás elleni uniós szabályzat (AML-szabályzat). Žežulka szerint például már ma is nagyobb gondot okoz számlát nyitni valahol Hongkongban vagy Cipruson, az uniós szabályok miatt ugyanis szinte lehetetlen visszafolyatni a pénzt az adóparadicsomokból úgy, hogy arról a helyi adóhatóság ne szerezzen tudomást.

ZUZANA KULLOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?