A banki alkalmazottak állása is veszélybe került

A szlovák bankszektor az elmúlt időszakban több szempontból is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Az ágazat összesített mérlegfőösszege például csak tavaly több mint 14 százalékkal nőtt, meghaladva a 104 milliárd eurót. Hasonló a helyzet a hitelfolyósítás esetében is. A hitelállomány az elmúlt év végén elérte a 68,5 milliárd eurót, 7,5 százalékkal túlszárnyalva az egy évvel korábbit. Éves viszonylatban 4,7 százalékkal nőtt a betétek összege is, elérve a 70,3 milliárd eurót. Más ágazatokkal ellentétben azonban a bankszektorra nem érvényes az a szabály, amely szerint minél jobban megy egy ágazatnak, annál több embernek biztosít munkát. Épp ellenkezőleg, a bankszektor egyre kevesebb embert foglalkoztat, és a bankfiókok száma is folyamatosan csökken.

Kevesebb alkalmazott

Míg 2018 elején a szlovákiai bankszektor még csaknem 21 ezer embernek adott munkát, az elmúlt években ez a szám folyamatosan csökkent, az elmúlt év vége felé pedig már alig 18,8 ezren dolgoztak az ágazatban. A bankszektor alkalmazottairól szóló statisztikai adatok 2009-re visszamenőleg állnak rendelkezésünkre, és az említett időszakban az ágazatban dolgozók száma még soha nem csökkent 19 ezer alá. Az ok egyértelmű: a bankok egyre több szolgáltatásukat digitalizálják, arra biztatva az ügyfeleiket, hogy a pénzügyeiket a lehető legtöbb esetben online intézzék. A fokozatos elbocsátásokkal párhuzamosan ráadásul már az alacsonyabb pozícióban levő banki alkalmazottak fizetései sem olyan vonzók, mint azt a hivatalos statisztikai adatok alapján gondolnánk. Ha nem vesszük figyelembe a magasabb pozíciókban dolgozó csúcsmenedzserek fizetéseit, a Platy.sk bérportál szerint a bruttó havi fizetés 1056 és 2013 euró között mozog.

Bezárt bankfiókok

Az online banki szolgáltatások térnyerésével párhuzamosan ráadásul bankfiókból is egyre kevesebbre van szükség, ezek így tucatjával zárnak be. Míg 2016-ban 1074 bankfiók volt az országban, a számuk 2021-ben 798-ra esett vissza. Csak tavaly 85-tel csökkent a számuk az egy évvel korábbihoz képest, 2007 óta nem látott mélypontra esve vissza. Ez is a digitalizációval függ össze, hiszen a pénzintézetek a díjszabásukat eleve úgy állítják össze, hogy az ügyfeleik a lehető legtöbb ügyüket online intézzék, minél kevesebbszer látogatva el a bankok fiókjaiba. Ezzel párhuzamosan egyre több fiókot alakítanak át készpénzmentessé, vagyis amelyekben főként a bonyolultabb ügyekkel kapcsolatos tanácsokat nyújtanak, vagy amelyekben a jelzáloghitelt lehet elintézni.

JÁN BERACKA

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa