Csillapodik az ingatlanok árvágtája

„A tavalyi árvágta márciustól mérséklődhet, elsősorban az életbe lépő szigorúbb feltételű jelzáloghitelezés miatt. A fékeződés főleg a régebbi építésű lakásokra vonatkozik, a vadonatúj ingatlanok ára azonban továbbra is érezhetően emelkedhet” – közölte Daniela Danihel Rážová, a BOND Reality ingatlanügynökség igazgatónője. Érdekes, hogy az árvágta döntően a lakásokra érvényes, e kategóriában a Szlovák Nemzeti Bank összesítése szerint 2016-ban 10,6 százalékot tett ki a növekmény, ezen belül az 1 szobás lakások 14%-os ugrást produkáltak egyetlen év leforgása alatt. A családi házak esetében viszont csupán alig 2%-kal kúszott feljebb az árszint.

Összességében még így is elmaradunk a 2008 nyarán mért rekordoktól, akkor országos viszonylatban a lakások 5%-kal, a családi házak pedig 16%-kal voltak drágábbak, mint napjainkban. Ebből adódóan a jövőben is folytatódhat a tavaly erőteljessé vált irányzat, hiszen a lakosság vásárlóereje 2008 óta ugyancsak megnőtt. Kilenc éve az országos átlagbér 720 euró körül mozgott, napjainkban pedig már elérte a 915 eurót, arról nem is szólva, hogy míg a válság kirobbanása előtt a jelzálogkamatok 6 százalék felett jártak, addig napjainkban mélyen 2 százalék alatt tanyáznak – valószínűleg elérve az abszolút történelmi mélypontot.

Ennek megfelelően tavaly év végén 204 ezer jelzáloghitelt tartottak nyilván a hazai kereskedelmi bankoknál, ez 6%-kal több a 2015 végi adatnál. Ennél is erőteljesebben, egyenesen 14%-kal nőtt a lakosság ingatlannal kapcsolatos hitelfelvétele; a nemzeti bank szerint a lakás alapú hitelek volumene az év végére 22 milliárd euróra kúszott fel. „A hosszú kamatlekötésű olcsó jelzáloghitelek időszaka lassan véget ér” – figyelmeztetett Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője, mivel újra beköszöntött az infláció. A VÚB ugyan még kínál 1,39%-os kamatú, 3 éves fixációjú jelzálogot, azonban a többi kereskedelmi bank már lassan emeli a kamatokat. Emellett márciustól szigorodnak a jelzálog-hitelezés feltételei: az ügyfél 6 havi átlagbéréről kérnek igazolást az eddigi 3 hónap helyett, jobban figyelembe veszik a kliens létfenntartási kiadásainak terhét, végül leépítik az ingatlan teljes összegét kitevő hitelek nyújtását. Mindezek valamelyest csillapíthatják az ingatlanvásárlási kedvet, azonban főleg a nyugati országrész nagyobb városaiban továbbra is erőteljes marad a lakások iránti érdeklődés.