Szlovákiában más magyarnak lenni, mint Magyarországon szlováknak

Dabas-Sáriban a szlovák kultúra közvetítője és megőrzője a helyi óvoda mellett a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Nagy Tamás két éve kinevezett igazgató, előtte két évig megbízott intézményvezetőként látta el ezt a feladatot.

Milyen indíttatásból lett szlovák szakos tanár?

Otthon, Dunaegyházán a szüleim beszélték egymás között a közép-szlovákiai nyelvjárást, a nagyszüleim egymással csak szlovákul társalogtak, a szomszédokkal is kizárólag szlovákul kommunikáltak. Az idősebb generáció – az én nagymamám 1910-ben született – még aktívan használta a szlovák nyelvet, a nyolcvanas években még teljesen megszokott volt a szlovák szó a faluban. Ma a hetvenévesek használják még, de az én korosztályomra már nem jellemző, a fiatalok pedig egyáltalán nem beszélik. Jómagam viszont jó voltam szlovákból, ezért választottam a szlovák–történelem szakot. Négy cikluson keresztül polgármester voltam, 2014-től tanítok újra.

Milyen szempontok alapján íratják ma szlovák iskolába a gyereket a szülők?

Identitástudatból. Szeretnék, ha valamilyen szinten beszélné a szlovák nyelvet a gyerek, ha ismerné elődei szokásait, történelmét, hagyományait. Amikor én főiskolára jártam, a diplomaszerzés feltétele volt két nyelv ismerete. Szükség volt egy középfokú és egy alapfokú nyelvvizsgára. Ez mára megváltozott. Jelenleg nem szükséges a diplomához nyelvvizsga.

Naponta van szlovákóra?

Nyelvoktató iskola vagyunk, minden évfolyamban naponta van szlovákóra és heti egy népismeret. Az új Nemzeti Alaptanterv szerint a népismeretet már be lehet integrálni más tantárgyakba is. Mi itt az iskolában egy köztes megoldást választottunk, nem integráltuk a matematikába, testnevelésbe, énekbe… Nálunk minden évfolyamban fél évig tanulják a gyerekek. 194 tanulónk van, velem együtt négyen vagyunk szlovák szakosok. Elsőben, másodikban, hetedikben vannak párhuzamos osztályaink, egyébként évfolyamonként egy. Most zajlottak a beiratkozások, 38 elsősünk lesz jövőre, két osztályt indíthatunk. Ma Magyarországon a törvény szerint és a fenntartó jóváhagyásával, ha 8 szülő kéri a nemzetiségi oktatást, már lehet indítani osztályt, egyébként 14 fő alatt erre nincs lehetőség.

Hatodikban zenével kezdték a szlovákórát. Adam Ďuricát, IMT Smile-t énekeltek. Figyelik a szlovákiai trendeket?

Énekkel kezdünk, ami rögtön ad egy jó hangulatot az órának. Amikor gyerek voltam, mi is énekeltünk a szlovákóra elején. Igaz, mi olyan népdalokat, mint: Ide furman dolinou, meg Kysuca, Kysuca, ty bystrá vodička... Változnak az idők, ma a modern hangzású daloknak van nagyobb motiváló erejük. A népdalokról sem mondtam le, a népismeret órán találtam nekik helyet.

Milyen alkalmakkor utaznak a diákok Szlovákiába?

Erdei iskolába, a komáromi Dobré slovo szavalóversenyre, a pozsonyi adventi vásárba... Dabas testvérvárosa Besztercebányának, megállapodásunk van a besztercebányai Pieninská utcai szlovák alapiskolával. Már voltak nálunk, családoknál laktak a gyerekek, részt vettek a Szlovák Nemzetiségi Hetünkön. Tavaly kaptunk viszonzó meghívást, amikor 30 éves volt az ő iskolájuk. Sok élménnyel tértünk haza.

Mennyien tanulnak tovább innen szlovák gimnáziumban Pesten vagy Békéscsabán?

Tőlünk kevesen, de ezek a gimnáziumok országos beiskolázásúak, úgyhogy sok diákjuk van. Lányom most érettségizik Budapesten, néhány osztálytársa párkányi, Párkány környéki. Szlovákiában más magyarnak lenni, mint itt szlováknak. A kettőt nem is lehet összehasonlítani.

Szöveg, kép Benkő Tímea