Elnökválasztás – sok jelölt, de csak két esélyes

Az elnökválasztás első körében összesen tizenegy jelölt küzd meg egymással. Elképzelhető, hogy ez a szám csökkenni fog, mivel a sikeres regisztrációhoz a polgári jelölteknek legalább 15 ezer hiteles aláírást kell összegyűjteniük, többen pedig csak az utolsó napokban adták le az íveket. A nagyszámú jelentkező nem szokatlan, összehasonlításképpen 2019-ben tizenöten, 2014-ben pedig tizennégyen indultak el a választáson.

A nagy esélyesek

A választások két legnagyobb esélyese a közvélemény-kutató ügynökségek szerint Peter Pellegrini és Ivan Korčok, vélhetően ez a két politikus jut be március 23-án a választások második körébe.

Peter Pellegrini házelnök a Hlas jelenlegi vezetője, a választásokat követően több hónapon keresztül csak lebegtette a jelöltségét. A politikus több riválisával ellentétben nem gyűjtött állampolgári aláírásokat, pártja képviselői támogatják, de ennek ellenére is a legnépszerűbb jelöltnek mérik, 30 százalék feletti támogatottsággal. Pellegrini mögé egyelőre a kormánykoalíció két pártja, a Hlas és a Smer sorakozott fel, megválasztása esetén biztosan harmonikusan együtt tudna működni Robert Fico kormányfővel – viszont a közvélemény általánosságban véve is jobban elfogadja, mint a megosztóbb politikusként ismert Ficót. Pellegrini kampányára két tényező jelenthet veszélyt: az ellenzéki tömegtüntetések dinamikája és saját szövetségesei. A Fico-kormány intézkedései ellen szervezett, tízezreket megmozgató demonstrációkon a büntető törvénykönyv átalakítása, vagy a kulturális témák mellett visszatérő motívum a Pellegrini-ellenes skandálás. A Hlas elnökére nézve különösen kellemetlen, hogy koalíciós partnere, Andrej Danko (SNS) is folyamatosan bírálja, a magánéletére való célozgatások mellett legújabban azt jelentette ki, nem azért lépett a kormányba, hogy Pellegrini legyen az államfő.

A házelnökkel szemben Ivan Korčok volt külügyminiszter módszeresen, nyár óta építgeti kampányát, többek között Zuzana Čaputová is állást foglalt mellette, de a felmérésekben többnyire Pellegrini mögött szerepel. A Focus legutóbbi kutatása szerint a második körben 46-54 arányban kapna ki a kormánypárti jelölttől. A volt külügyminiszter elnökként a Fico-kormány ellensúlyaként tudja magát elképzelni, a második körben az ellenzéki szavazókat szeretné megszólítani. Korčok számíthat a liberális PS és az SaS támogatására, de esélyeire hatással lehet, hogy a konzervatívabb jobboldali szavazók számára túlságosan liberálisnak számít – többek között ezért is jelentette be az indulását Igor Matovič és Patrik Dubovský. Érdekesség, hogy a szlovákiai magyar szavazók körében a Focus szerint Pellegrini háromszor népszerűbb, mint a magyar kormányt többször is kritizáló Korčok.

A középmezőny

A két legesélyesebb jelölt mögött több induló is jelentősebb ismertséggel rendelkezik az előzetes felmérések szerint. A legnagyobb támogatottsága előzetesen Štefan Harabinnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének és a Mečiar-kormány igazságügyi miniszterének van. Harabin előszeretettel hangoztat rendszerellenes, radikális jobboldai és oroszpárti nézeteket, a liberálisokat nem kedvelő választók egy részének is szimpatikusabb lehet, mint a mérsékeltnek ható Pellegrini, támogatottsága tíz százalék körül mozog.

Indul a választáson és látható jelöltnek számít, a hónapok óta kampányoló Ján Kubiš, aki 2006 és 2009 között a Fico-kormány külügyminisztere volt. A diplomata függetlenként kezdett aláírásgyűjtésbe, előzetes kijelentései alapján nem az a célja, hogy elnökként folyamatosan a konfiktusokat keresse a kormánnyal. Andrej Danko, az SNS elnöke sokáig lebegtette az indulását, de bejelentésének erejét elvette, hogy a közvélemény az autóbalesetének rejtélyes körülményeivel volt elfoglalva. Danko az SNS választói mellett a Pellegrinit túlságosan szelíd jelöltnek tartó kormánypárti szimpatizánsok szavazataira számíthat a leginkább, de a felmérések szerint legfeljebb 3-4 százalékos a támogatottsága.

Forró Krisztián a Magyar Szövetség vezetője 30 ezer aláírást gyűjtött össze, indulásával folytatódik a 2014-ben kezdődött hagyomány a magyar közösség jelöltállításával. A politikus elmondása szerint a közösség különleges problémáit akarja megjeleníteni a nyilvánosság előtt, a Focus legutóbbi felmérése három százalék körüli támogatottságot valószínűsít Forrónak.

Az utolsó pillanatban két jobboldali-konzervatív jelölt is megjelent az elnökjelöltek között, mindketten a Szlovákia mozgalom frakciója támogatásának köszönhetően indulhatnak a választáson. Igor Matovič, a mozgalom elnöke az ország legmegosztóbb politikusai közé tartozik – elmondása szerint a választók egy része számára nem jelent alternatívát Korčok támogatása az első körben, ezért fontosnak tartja, hogy ez a csoport is megjelenjenek az urnáknál. Matovič nem zárta ki, hogy a második körben már nyilvánosan felvállalja a volt külügyminiszter mellett való szavazást. Hangsúlyosan a keresztény-konzervatív szavazókat szeretné megszólítani Patrik Dubovský történész, aki egyetemistaként vállalt szerepet a kommunisták ellen tiltakozó úgynevezett gyertyás manifesztáció megszervezésében. Matovič és Dubovský támogatottságát, illetve az indulásuk hatását Ivan Korčok támogatottságára még nem mérték meg.

Rajthoz állnak még

Bár az induláshoz tizenötezer aláírás összegyűjtésére van szükség, hagyományosan több kevésbé ismert jelölt is teljesíti a kritériumokat – tavasszal is több hasonló jelölt nevével találkozhatunk a szavazólapon. Húszezer támogató aláírását adta le a parlamentben Marian Kotleba, a szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) elnöke. Kotleba két évtizede szereplője a szlovákiai politikának, 2009-ben besztercebányai megyefőnökké választották, később parlamenti képviselő lett, de az ĽSNS belső konfliktusai és szétesése miatt a perifériára szorult. Jogerősen elítélt személyként az elnökválasztáson nem is indulhatna el, ha a Speciális Büntetőbíróság januárban ezt nem engedélyezni neki. A Tisóval szimpatizáló Róbert Švec, a Szlovák Megújhodási Mozgalom (SHO) vezetője szintén indul a választáson, 2019 után ismét – akkor a szavazatok 0,3 százalékát szerezte meg az első fordulóban. A jelöltek sorát a független, rendszerellenes videóiról ismert Milan Náhlik zárja. A volt rendőr az interneten megjelentetett állásfoglalásaiban például az Európai Unióból való kilépés mellett érvel.

Érdekesség, hogy az indulók között egyetlen nőt sem találunk – előzetesen a független Marta Čurajová és Beáta Janočková is gyűjtöttek aláírásokat, de nem elegendőt. Zuzana Čaputovát így biztosan egy férfi követi az elnöki tisztségben.