A magyar jelölt, a házelnök és a diplomata – három út az elnökválasztásig

A választások kapcsán közzétett közvélemény-kutatási adatok szerint az első fordulóban Korčok 34-37, Pellegrini 35-40 százaléknyi eredményre számíthat, míg Forró támogatását 2-3 százalékra mérik. A magyar nemzetiségű választókat, illetve a Magyar Szövetség-szavazókat tartalmazó minták azt mutatják, hogy az első körben a fej-fej mellett álló Forró és Pellegrini támogatottsága meghaladja Korčokét, második körben pedig a Hlas elnöke a magyar szavazatok kétharmadát-háromnegyedét szerezné meg.

Forró: magyar témákat képviselve

Sorozatban harmadszor történik meg a szlovákiai elnökválasztások történetében, hogy a megmérettetésen elindul egy magyar nemzetiségű jelölt. A 48 éves Forró Krisztián Nagymácsédon született, régiós politikusként és vállalkozóként is ténykedik, az elmúlt évtizedben fokozatosan lépett egyre feljebb az MKP, majd a Magyar Szövetség ranglétráján.

Forró Dunaszerdahelyen és Tatabányán folytatott üzleti jellegű tanulmányokat, 2004-ben belépett a Magyar Koalíció Pártjába és egyre jelentősebb szerepet kapott a párt galántai szervezeteiben. 2011-ben átvette a galántai járási szervezet vezetését, egy évvel később feltűnt az MKP választási listájának 13. helyén, majd 2013-tól folyamatosan helyett kapott a megyei parlamentben galántai járásbeli képviselőként. Létrehozza a szépkorúak közösségépítésével, jellemzően kirándulások és rendezvények szervezésével foglalkozó Megbecsültek Társaságát, amely azóta is aktív.

Az MKP 2020-as választási kudarcát követő tisztújításon Forró 114:76 arányban legyőzi a pártelnöki székért folytatott küzdelemben Őry Pétert és a Magyar Közösség Pártjának utolsó elnöke lett – egyben ő az első elnöke a 2021-ben létrejött Szövetségnek is, amely az MKP, a Híd és a Magyar Közösségi Összefogás platformjait tömöríti.

Forró koordinálta a pártot a sikeresen végződő 2022-es megyei és önkormányzati választáson, ugyanakkor eredménytelenül menedzselte a platformok belső konfliktusait, így a Híd-platform vezető politikusai Gyimesi György választási listára vétele ellen tiltakozva elhagyták a Szövetséget – hetekkel a 2023-as listák leadása előtt. A párt a választáson 4,38 százalékos eredménnyel végzett: a 130 ezer szerzett szavazat ugyan több, mint az MKP és az MKÖ korábbi eredményei, de a Híd szavazóit nem sikerült megszólítania a pártnak. Forró Krisztián listavezetőként a Szövetség legnépszerűbb politikusának bizonyult, 56 ezer karikát gyűjtött a szavazóktól – ez jobb eredmény, mint bármelyik korábbi MKP-s politikus egyéni karikáinak a száma az előző négy választáson.

Forró a párt decemberi tisztújító kongresszusán megőrizte pozícióit, az elnökválasztáson való indulását pedig már novemberben bejelentették. A politikus az indulását többek között azzal indokolta, hogy a magyar közösségnek meg kell mutatnia az erejét, valamint az elnökjelölt révén hangsúlyoznia a szlovákiai magyarok számára fontos témákat. Bár a politikus támogatottsága a felmérések szerint 2-3 százalék között stagnál, a szlovákiai médiában való megjelenési lehetőségekkel rendszeresen él. Elnökként a régiók és nemzeti közösségek hangjának felerősítésére törekedne. Az újságírói kérdések komoly része ugyanakkor nem régiós, hanem globális problémákra vonatkozik – mint az orosz-ukrán háború, vagy az uniós hatáskörök értelmezése. 

Pellegrini: Fico árnyékában

A Hlas besztercebányai születésű, közgazdasági végzettséggel bíró 48 éves házelnöke pártja mellett a Smer támogatásával indul a választáson. Pellegrini a kormánykoalíció egyik legnépszerűbb személyisége, annak ellenére is, hogy valójában húsz éve a politikában ténykedik.

A Hlas elnöke 2002-ben került a politikába Ľubomír Vážný későbbi közlekedési miniszter asszisztenseként. Négy évvel később már a Smer-lista 27. helyén tűnt fel és jutott a parlamentbe, harminc évesen a legfiatalabb jelöltek közé tartozott. Fokozatosan küzdötte fel magát a párt legfontosabb képviselői közé, gazdaságpolitikai specialistából 2012-től államtitkár lett a pénzügyminisztériumnál, 2014-ben pedig a Smer új alelnökévé választották, miközben röviden iskolaügyi miniszterként is ténykedett. A 2016-os választásokat követően már a kormány alelnöke, a befektetésekért és informatizációért felel.

Pellegrini a Smer emberközeli arcaként 2018-ban, a Kuciak-botrány után került előtérbe: Robert Fico távozása után kézenfekvő megoldásnak tűnt egy viszonylag népszerű személyiséget megválasztása a miniszterelnöki tisztségbe. A politikus a 2020-as választásokon egyenesen a Smer listavezetőjeként tűnt fel, de nem tudta megállítani a párt népszerűségének zuhanását: a Smer fennállása leggyengébb eredményét érte el, 18 százalékkal. Pellegrini és Fico megromlott emberi kapcsolatai ezen a ponton csúcsosodtak mi, a politikus a Smer több vezető személyiségével együtt 2020 nyarán kilépett a pártból és bejelentette egy „modern” szociáldemokrata párt, a Hlas megalakítását – közeli munkatársai közül többet is korrupciós ügyek kapcsán vizsgálnak.

Pellegrini politikai karrierje a Hlas élén nem volt annyira sikeres, mint szerette volna: a párt a Matovič- és Heger-kormányok idején a legnépszerűbbnek számított Szlovákiában, de csak 14,7 százalékot szerzett a választáson, miközben a politikus többször is konfliktusba került Robert Ficóval. A választások után két hetes egyeztetést követően Pellegrini a Smerrel és az SNS-szel együtt lépett kormányra, Pellegrinit pedig házelnökké választották. A politikus több hónapos lebegtetés után január 19-én, szülővárosában jelentette be indulását az elnöki posztért.

A Hlas elnökét konfliktusokat kerülő személyiségként tartják számon, aki jól fésültebb és illedelmesebb Robert Ficónál, hosszú ideje a legnépszerűbb szlovákiai politikusok közé tartozik. Bár a választásokat követően a koalíciókötési pletykákra reagálva kijelentette, hogy senkinek nem szándékozik a csicskája lenni, a megjegyzését folyamatosan szemére hányják a kormányellenes tömegtüntetéseken. Pellegrini ugyanis nem formált meg érdemi különvéleményt a Fico-kormány lépései kapcsán, házelnökként problémamentesen és dinamikusan együttműködik a koalícióval – például a kormány érdekeivel összhangban elcsúsztatta a büntető törvénykönyv módosításának kihirdetését. Robert Ficóval a kormányalakítás óta problémamentesen együttműködik, ugyanez nem igaz Andrej Dankóra – az SNS vezetője több alkalommal is puhának és tétovázónak minősítette koalíciós partnerét. Pellegrini valószínűleg államfőként sem fogalmazna meg gyakran különvéleményt, jelezte, hogy harmóniában szeretne együtt dolgozni a kormánnyal.

Korčok: diplomatából demokráciaharcos

Az 59 éves Ivan Korčok korábbi karrierje során professzionális diplomataként ténykedett, többek között a korábbi három Fico-kormány szolgálatában. Márciusban három ellenzéki párt, az SaS, a PS és a KDH hivatalos támogatásával, de polgári jelöltként indul az elnöki tisztségért.

Korčok – aki riválisához hasonlóan Besztercebányán született – a nyolcvanas évek elején szerzett közgazdászi diplomát, majd 1992-ben, az önálló Szlovák köztársaság megalakulása idején belépett a külügyminisztériumba és a következő harminc évben diplomataként ténykedett. A mečiari időszakban két évig a külügy szóvivője volt, később megfordult a német és a svájci nagykövetségen, valamint a NATO-misszó képviselőjeként is.

Az első minisztériumi megbízását a Dzurinda-kormány idején kapta, 2002 és 2005 között ténykedett államtitkárként a külügyi tárcánál, majd Németországban és az Egyesült Államokban is volt nagykövet. A szlovákiai uniós elnökségért felelős kormánymegbízottként és államtitkárként a nevéhez kapcsolódik a rendezvényköltségek túlárazásaihoz kötött úgynevezett Evka-botrány. A harmadik Fico-kormány külügyminisztere, Miroslav Lajčák 2017 és 2018 között az ENSZ-közgyűlést vezeti, ebben az időszakban Korčok államtitkárként gyakorlatilag a szlovákiai diplomácia első embere.

Korčok 2020-tól az SaS jelöltjeként a Matovič-kormány külügyminisztere lesz, de 2021-ben a koalíciós konfliktusok miatt lemond a tisztségéről. Bár nem párttag, Richard Sulík nyíltan felkínálja neki az SaS vezetését, viszont elutasítja az ajánlatot. Korčok miniszterként több alkalommal is összeütközésbe került a magyar kormánnyal, kifogásolta a magyar politikusok be nem jelentett szlovákiai látogatásait és a felgyorsuló ingatlanvásárlásokat. A szlovák-magyar kapcsolatok egyik különösen kínos fejezete, mikor 2021-ben Korčok a Szijjártó Péterrel közös pozsonyi sajtótájékoztatóján említi fel az ügyeket és kijelenti, hogy a szlovák követeléseket részletesen felsorolva is átadta a magyar kollégájának.

Korčok Pellegrinivel ellenétben már háromnegyed éve, következetesen építette fel választási kampányát. Az elsők között jelentette be az indulását 2023 augusztusában, még a nyáron megszerezte Zuzana Čaputová jelenlegi államfő támogatását és fokozatosan a Fico-kormány aktív ellenzékének szerepébe pozicionálta be magát. A szlovák kormány aktív ellenpólusaként ténykedni akaró politikus sikerként könyvelheti el, hogy februárban a kereszténydemokrata KDH is a támogatása mellett döntött. Korčok többször is jelezte, hogy megválasztása esetén a kormánykoalíció aktív ellenpólusaként szeretne ténykedni – ami a gyakorlatban az elfogadhatatlannak vélt törvények megvétózását, az eltérő külpolitikai nézetek képviseletét és szimbolikus ügyek felvállalását jelentheti.