Visszafordítható még a brexit?

Bár a népszavazás eredményét a legnagyobb brit pártok és az uniós intézmények is gyakorlatilag kötelezőnek tekintik, több elméleti lehetőség mutatkozik, hogy az országot az unióban tartsák.

Nagy-Britanniában a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki Munkáspárt, valamint uniós vezetők is kijelentették, hogy a referendum eredményét tiszteletben kell tartani. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament (EP) ülésen szintén leszögezte: „világos, mit akarnak a britek, és mi ennek megfelelően kell, hogy tegyünk”.

Az AP hírügynökség Gavin Barrettet, a dublini egyetem európai alkotmányjogi szakértőjét idézve mindazonáltal több forgatókönyvet vázolt fel arra, hogy az EU-párti britek kiharcolják a bennmaradást.

Nem, és kész

A brit törvényhozásnak nincs jogi kötelezettsége arra, hogy a referendum eredményét gyakorlatba ültesse. Elméletben tehát elképzelhető, hogy a brit törvényhozók egyszerűen figyelmen kívül hagyják a döntést.

David Lammy munkáspárti képviselő is ezt a megoldást javasolta. „Ébresztő. Nem kell kilépnünk. Véget vethetünk ennek a rémálomnak egy parlamenti szavazással. A szuverén parlamentünknek kell szavaznia arról, hogy kilépünk az EU-ból, vagy sem” – mondta.

Skót nem visz ki

Egy másik megoldással talán a skót parlament szolgálhat. A brit parlament ugyanis nem dönthet a Skóciát érintő ügyekről Edinburgh jóváhagyása nélkül, de ha az Egyesült Királyság kilépne az unióból, az EU-párti Skóciát is magával rántaná. (Egyesek szerint Észak-Írország törvényhozása is a kiválás útjába állhatna.) Nicola Sturgeon skót függetlenségi párti miniszterelnök támogatni tűnik ezt az elképzelést. „Asztalon kell lennie annak a lehetőségnek, hogy ne szavazzunk olyasmire, ami sérti a skót érdekeket” – jelentette ki.

Barrett szerint azonban annak az esélye, hogy Skócia megmenti az angliai EU-pártiakat, szinte nulla, a brit alkotmányos rendszer értelmében ugyanis az utolsó szót a londoni törvényhozás mondja ki.

Új választások

A harmadik lehetőség egy újabb választás kiírása. A legközelebbi választás csak 2020-ban esedékes, és igen nagy a valószínűsége, hogy addig a konzervatívok euroszkeptikus szárnya marad hatalmon. A Konzervatív Párt vezetője, David Cameron brit kormányfő már bejelentette későbbi időponttól érvényes lemondását, és utódjáról még nincs döntés. A legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot is belharcok sújtják: a párt alsóházi frakciója megvonta a bizalmat a pártot vezető Jeremy Corbyntól, de ő nem hajlandó lemondani.

Külön kérdés, hogy egy előrehozott választáson lenne-e esély arra, hogy a konzervatívok vagy a munkáspártiak EU-párti vonala nyerjen. Barrett szerint a politikai körülmények olyan helyzetet teremtettek, hogy nagyon valószínűtlen egy EU-barát kormány megválasztása.

Új népszavazás

Negyedik megoldási lehetőségként felvetődhet még egy népszavazás. A brit törvényhozás internetes oldalán már meghaladta a négymilliót az ezt követelő petíció aláíróinak száma. A kezdeményezést a kilépéspártiak bírálják, egyebek között arra hivatkozva, hogy sok aláíró külföldön él. Egy újabb referendumnak azonban sokak szerint legfeljebb akkor lehet realitása, ha azon nem közvetlenül az uniós tagságról kellene dönteni, hanem például arról, hogy a résztvevők elfogadják-e az EU-val folytatandó kilépési tárgyalásokon elért megegyezést. Jeremy Hunt konzervatív törvényhozó – aki mellesleg pályázik Cameron helyére – fel is vetette ezt az ötletet a The Daily Telegraph című lapban. Szerinte megegyezésre kell jutni az EU-val, és a briteknek erről kellene dönteniük egy népszavazáson, vagy – a Konzervatív Párt kormányprogramjának formájában – egy új választáson.

Gavin Barrett megjegyezte, bármilyen megegyezés is születik az Egyesült Királyság és az unió között, rosszabb lesz a mostani állapotnál, ugyanakkor az összes lehetőség közül az utolsóként említettet tartja elképzelhetőnek. „Én erre fogadnék” – mondta.