Újabb nagy áramszünetek fenyegetnek Európában

A nyugat- és kelet-európai villamosenergia-hálózatoknak az EU-bővítést követő egyesülése a következő időszakban nagy kihívást jelent, a rendszerek kockázata összetettebbé, a hálózat potenciálisan ingataggá válik. Ezt állapították meg cseh szakértők most elkészült tanulmányukban, melynek címe: Nagy áramszünetek kockázata Európában.


A tavaly nyár végén történt sorozatos áramszünetek hatására cseh szakemberek egy tanulmányt készítettek az Európa Tanács Parlamentje Gazdasági és Fejlesztési Bizottsága számára. A dokumentumot, melynek címe a Nagy áramszünetek kockázata Európában, a Mavir a honlapján magyarul nyilvánosságra hozta.

2003 augusztusában az Egyesült Államokban és Kanadában bekövetkezett az eddigi legnagyobb áramszünet. Mintegy 50 millió amerikai és kanadai áram nélkül maradt közel 36 óráig.

Pár héttel később Európa számos országában is hasonló áramszünet történt. Augusztus végén Londonban körülbelül 410 000 háztartás és vállalkozás villamos energia nélkül maradt. Utasok ezrei kerültek szorult helyzetbe az esti csúcsforgalom során, mivel 1800 vonat és a metróhálózat 60 százaléka leállt. Szeptemberben súlyos áramszünet sújtott két millió fogyasztót Dél-Svédországban és 1,8 millió fogyasztót Koppenhágában. Olaszországban, a nyári időszakban a rekordhőmérséklet következtében számos tervszerű leállítást követően, szeptember végén a második világháború óta a legnagyobb áramszünet történt Európában - 50 millió embert (közel a teljes lakosságot) áram nélkül hagyva egészen 18 órán keresztül és számos balesetet okozva. Jelentős zavarokat jelentettek az osztrák-cseh távvezetékekről, Spanyolországból és Portugáliából, és a Magyarország és Ausztria közötti távvezetéken üzemzavar körüli kritikus helyzet alakult ki.

A dokumentum szerint az áramszüneteket részint műszaki hiba - például a rendszer-összeköttetések hibás üzeme -, valamint a termelőkapacitás hiánya okozta. Emellett az áramszolgáltatók között megnövekedett verseny a profitok csökkenéséhez, majd ahhoz vezetett, hogy a társaságoknak kevesebb a tőkéjük, ezért vonakodnak új beruházásokat eszközölni.

Az egyes országok egyre inkább összekapcsolják hálózataikat nagy regionális hálózatokká. Ez lehetővé teszi, hogy uralják a csúcsigényeket anélkül, hogy többlet kapacitásuk lenne, azonban sebezhetővé teszi őket a dominó-hatás iránt, ha egy berendezés meghibásodik - áll a jelentésben.

Az utóbbi években számos kelet-európai ország, közöttük Lengyelország, Csehország és Magyarország csatlakozott a nyugat-európai villamos-hálózathoz, a közeljövőben csatlakozik Bulgária és Románia is. Tervben van további térségek, a balti köztársaságok, egyes FÁK-országok, esetleg Észak-Afrika csatlakozása. Ez az előterjesztés szerint már meghaladná a kezelhetőséget és az ellátás biztonsága helyett instabilitáshoz vezetne.

Az előterjesztés a megoldást abban látja, hogy a liberalizáció okozta kihívásokat időben kezelni kell. Mielőbb meg kell valósítani a jelenlegi EU direktívákat, haladva a teljesen liberalizált piac irányába. Továbbá biztosítani kell a rendszerirányítás hatékony koordinációját egy független szerv segítségével.

A jelentés megjegyzi: ha a fogyasztói igények jelenlegi növekedési üteme fennmarad, különösen nehéz lesz elég energiát termelni és megbízhatóan szolgáltatni. Ezért különösen fontosnak ismeri el, hogy az Európai Bizottság legutóbbi direktívájában az energiahatékonyság népszerűsítésével évi 1 százalékos fogyasztás-csökkenést tűzött ki célul.

"A 2003-ban történt áramszünetek sorozatát ébresztőnek kell tekinteni, amely az európai villamosenergia-rendszerek sebezhetőségére és bármely teljes áramszünet potenciális pusztító hatására figyelmeztet bennünket. Az európaiak szerencsésnek kell, hogy tekintsék magukat, hogy 2003 nyarán az együttműködő rendszer nem omlott teljesen össze, és ezen szerencsét arra irányuló figyelmeztetésnek kell venni, hogy megküzdjünk a fennálló problémákkal" - figyelmeztetnek a szakértők tanulmányukban.