Új terv: befektetésekkel a migráció ellen

Közel-keleti és afrikai orszá-gokkal együttműködve fékez-né a migrációs áradatot az Eu-rópai Bizottság (EB), a térsé-gekben uniós és magánberu-házásokat hajtanának végre.

Az elképzelés az EU–Törökország megállapodáson alapul, de nem puszta másolat, az egyes országok helyzetére szabnák attól függően, hogy származási vagy tranzitországról van-e szó, esetleg olyanról, amelyben sokan kerestek menedéket a környező térségből. A javaslat értelmében az EU rövid távon Jordániával és Libanonnal köt ilyen paktumot, a tervek között szerepel Niger, Nigéria, Szenegál, Mali és Etiópia. A bizottságnak szándéka, hogy emellett Tunéziában és Líbiában is erősödjön az uniós szerepvállalás.

Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke kijelentette: az újabb tengeri tragédiák megakadályozása és a migrációs áradat keretek közé szorítása érdekében „újra kell gondolni, hogy az EU és tagállamai miként működnek együtt a harmadik országokkal”. Az Európai Bizottság a következő öt évben 8 milliárd euró értékű beruházást tervez ezen országokban, amely Brüsszel számításai szerint további befektetéseket fog maga után vonzani a magánszektorból. A befektetések összértéke a 62 milliárd eurót is megközelítheti.

Korábbi hírek szerint a szükséges források egy részét az Európai Bizottság a 2007–2013 közötti uniós költségvetésben felhasználatlanul maradt forrásokból teremtené elő.

„Készek vagyunk fokozni a pénzügyi és operatív támogatást, és befektetni a hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődésbe, a biztonságba, a jogállamiságba és az emberi jogokba, illetve javítani az emberek életét és leküzdeni a migrációt kiváltó okokat” – közölte a sajtóértekezleten Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Hozzátette, a migrációs válságot „csak globális fellépéssel lehet megoldani, teljes partnerségben”. A megállapodás célja az emberéletek mentése, a visszatoloncolások fokozása, a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint az, hogy a menekültek és migránsok közelebb maradhassanak az otthonukhoz.

Tavaly az illegális úton Európába érkezők többsége szíriai és iraki volt, az uniós vezetőket azonban egyre inkább aggasztja az Afrikából meginduló migrációs hullám lehetősége. Az eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen lesz az uniós tagállamok pénzügyi hozzájárulása.

Az Európai Parlamentben több képviselő tiltakozott a javaslat ellen. Ugyanakkor Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője méltatta az uniós beruházásokat ösztönző befektetési csomagot. „Néhány EU-tagállam még mindig azt hiszi, hogy át tud manőverezni a migrációs válságon. Ez téves feltételezés” – mondta. Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport (SD) vezetője is üdvözölte a javaslatot, és valódi globális partnerséget sürgetett Európa és Afrika között.

Az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt viszont sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy valóban hatékony megoldás helyett az unió pusztán lemásolja a Törökországgal megkötött borzalmas egyezményt. „Igaz, a mi problémáink jórészt megoldódnak, a menekültek problémái azonban nem” – hangsúlyozta. Mint mondta, üdvözlendő, hogy a bizottság együtt kíván működni ezen országokkal, de a problémák kiszervezése nem megoldást.

Helga Stevens, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának szóvivője óvatos optimizmussal reagált, emellett a határvédelem erősítésére, az embercsempészek elleni küzdelem fokozására és a jogosulatlanul Európában tartózkodó migránsok visszaküldésére szólított fel. A tervezet bírálói korábban arra figyelmeztettek, hogy a tavaly ősszel Vallettában rendezett EU– Afrika migrációs csúcstalálkozón elfogadott hasonló egyezmény sem vezetett sok eredményre. Egyesek szerint a fejlesztési segélyek feltételhez kötése sértheti az emberi jogokat, mások pedig attól tartanak, hogy az esetleges megállapodást több ország az Európai Unió zsarolására fogja felhasználni.