Trump elszabadult

Trump közelmúltbeli nyilatkozataiban rendre relativizálja az erőszakot, miközben politikai érdekeit minden más elé helyezi. Ha vereséget szenved, csalást kiált, ha kritikát kap, támad. Ez a logika nem új, de ma veszélyesebb, mint valaha, mert egyre többen érzik úgy, hogy a szabályok már nem számítanak. A szavakból tettek lesznek, a tettekből pedig tragédiák. Ebben a légkörben különösen megrázó a minnesotai eset, amikor egy nőt fényes nappal, nyílt utcán, az autójában lőttek le.

A 37 éves amerikai állampolgárt, Renee Nicole Macklin Goodot egy szövetségi bevándorlási hivatal (ICE) ügynöke ölte meg. Az esetet tanúk és videofelvételek is rögzítették, amelyek komoly kérdéseket vetnek fel az „önvédelemként” hivatkozott magyarázattal kapcsolatban. A nőnél nem volt fegyver, nem jelentett közvetlen életveszélyt. Édesanya volt, családja és közössége aktív tagja. Halála nem pusztán egy rendészeti túlkapás, hanem egy olyan társadalmi közeg következménye, ahol az erő fitogtatása, a „kemény fellépés” és a félelemkeltés erénnyé vált. Amikor a vezetők nem az önmérsékletet és az emberséget képviselik, hanem az agressziót, annak ára van. Nálunk a Peter Schutz elleni erőszakos bűncselekmény is ennek az ékes példája. Egy 70 éves ember, publicista elleni erőszak teljesen elfogadhatatlan. Úgy látszik, semmit sem tanult a szlovák társadalom Ján Kuciak tregédiájából.

Az elnök szavai mind nálunk, mind az USA-ban súllyal bírnak. Trump, amikor folyamatosan támadja a sajtót, az igazságszolgáltatást és politikai ellenfeleit, valójában a közös valóságot bontja le. Ahol nincs közös valóság, ott nincs párbeszéd sem – csak erő és félelem. A minnesotai nő lelövése elfogadhatatlan tragédia, amelyet semmilyen magyarázat nem tehet kevésbé súlyossá. Trump politikája pedig nem csökkenti, hanem növeli az ilyen esetek kockázatát. Egy demokráciának nem elszabadult indulatokra, hanem felelős, higgadt vezetésre lenne szüksége. Trump ma ennek épp az ellenkezőjét jelenti.