Törvényi területfejlesztés

Az RMDSZ-es képviselő, a szövetség ügyvezető alelnöke elmondta: az elmúlt tizenöt évben Romániában nem teremtődött meg a település- és területfejlesztés törvényes háttere. „Csak részmegoldásokra volt példa, de nyoma sincs semmiféle következetes, átfogó elképzelésnek” – fejtette ki Borbély. Szerinte nagyon is szükség lenne egy ilyen koncepcióra, hiszen az jelezné, hogy Románia valóban közeledik az Európai Unióhoz, és ezáltal európai uniós pályázatok elnyerésére is nagyobb esélye lenne.

Emlékeztetett: az RMDSZ már 1996 és 2000 között, az akkori kormánykoalíció tagjaként próbálta érvényesíteni ezzel kapcsolatos elképzeléseit, de nem járt sok sikerrel. „Az említett stratégiának fontos része a vidékfejlesztés – folytatta Borbély László –, hiszen a mezőgazdaságban vannak a legfőbb kihívások a 2007-es csatlakozásra való tekintettel.”

Borbély ezért a közelmúltban egy olyan csapat felállítását kezdeményezte az RMDSZ-ben, amely legkésőbb október közepéig törvénytervezetet dolgozna ki e témákban, s amely Románia terület- és településfejlesztését megpróbálja törvényes háttérrel ellátni. „Ez a csapat már nagyban dolgozik” – mondta.

Borbély emlékeztetett: Erdélyben nagy hagyománya van a kistérségi régióknak, amelyek sok helyen meg is alakultak. Az a cél, hogy e közösségek a jövőben könnyebben hozzájussanak az európai uniós pénzekhez.

Ehhez kapcsolódó témakör a gazdasági fejlesztési régiók kérdése. Borbély megjegyezte: Romániában 1998 óta van egy törvény ezzel kapcsolatban, akkor olyan szakmai háttéranyag készült, amelyet az RMDSZ elavultnak tart. Ez nyolc régióból álló fejlesztési régiós hálózatot irányoz elő, de – mint fogalmazott – ezek az egységek túlságosan nagyok ahhoz, hogy a megyék közös terveket tudjanak egyeztetni, európai uniós pályázatokat legyenek képesek megfogalmazni.

Az RMDSZ-nek az évek során nem sikerült meggyőznie a kormányt arról, hogy át kell alakítani ezt a fajta hálózatot. „Nemrég például olyan módosító törvényjavaslat született, amely még inkább centralizálni próbált, a magyarok szervezete nem is szavazta meg a parlamentben” – mondta Borbély. Az RMDSZ kisebb, hatékonyabb fejlesztési régiókban gondolkodik.

A szervezet különleges figyelmet szentel annak a térségnek, amelyben magyar közösség él, vagyis például a székelyföldi régiónak vagy a Partiumnak. „E helyeken meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a döntéshozatal folyamata közelebb kerüljön a választott megyei tisztségviselőkhöz, érvényesüljön a szubszidiaritás elve” – hangsúlyozta Borbély.

Az RMDSZ foglalkozni fog azokkal az autonómiaformákkal is, amelyek a nemzeti közösségek számára megteremtik a jogot, hogy saját ügyeikben ők maguk dönthessenek, vagy legalábbis nagyobb szavuk legyen. A politikus szerint ez eurokonform elképzelés, de meg kell győzni a román közvéleményt, hogy ez járható út. Borbély László ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni: az RMDSZ nemcsak a magyarságot érintő régiókra van tekintettel, hanem az ország egészére vonatkozó, működőképes fejlesztési régiórendszert is elképzel.

Borbély szerint a mostani szabályozás lehetőséget ad a prefektusnak (a kormány megyei megbízottjának) vagy akár a bukaresti kormányzatnak, hogy megtorpedózzon regionális terveket. Kovászna megyében például az ottani prefektus többször is önkényesen megakadályozta, hogy bizonyos települések kis társulásba tömörülve megpályázzanak valamilyen regionális tervet. „A készülő új koncepció gyakorlatilag kizárná a prefektúra beleszólását az effajta kérdésekbe” – közölte Borbély.

A szerző az MTI bukaresti tudósítója