Többen vagyunk veterán olvasók

A lap május 15-i számában érdekes riportot olvastam Szaszák György tollából. A 95 éves Pileczky Etelkát mutatta be, aki indulása óta állandó olvasója az Új Szónak. Megvallom, elmosolyodtam a szerző megállapításán, mely szerint nem valószínű, hogy rajta kívül van még valaki hasonló.

Tisztelettel jelentkezem eleven cáfolatnak. Én nem akarom állítani, hogy csupán ketten vagyunk „veterán olvasók”. A városunkban is akad hasonló. Jó lenne meglepni a szerkesztőséget és jelentkeznének az ilyen személyek. El tudom képzelni, hogy vannak hatvanasok, akik a gyermekrovattal kezdték, majd felnőttek az idősebb gárdába.

Jómagam olvasó famíliából származom. Felmenőim, családom minden tagja olvasott, ma is olvas. A lányom családjával, a húgom családjával (ők már két nyelven). Szerintem az újság világjáró rokon, tőle értesülünk kis és nagy horderejű eseményekről. Neki írjuk meg kevés örömünket, sok problémánkat, keserveinket – még akkor is, ha egyikünk sem tud segíteni a másikon.

Azt hiszem, említést érdemelnek azok az emberek, akiknek nem adatott meg, hogy évtizedekig újságolvasók legyenek. Egyszerűen azért, mert az anyagi helyzetük nem engedi meg. Szörnyű dolog az efféle „elvonókúra”. Szörnyű olvasnivaló így is akad bőven az újságokban és folyóiratokban. A szerkesztőségek tapasztalhatják a reagálásokat az olvasók felől. Én csupán egyetlen mondatban fejteném ki véleményemet: A második világháborúval tönkretették az egész világot.

Győri Sarolta Szepsi